Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Magyarországon és külföldön is megemlékeztek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításáról

Magyarországon és külföldön is megemlékezéseket tartottak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán. Politikusok a történelmi tanulságok őszinte megfogalmazására és a sebek közös gyógyítására hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, senkit nem lehet sem lenézni, sem üldözni, és az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciára van szükség.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a kormány megemlékezésén Budapesten a Cipők a Duna-parton emlékműnél azt mondta: a tragédiára emlékezés reményt is hordoz. Azt a reményt, hogy a történelmi tanulságok őszinte kimondásával "el tudjuk érni az embereket, a lelkeket, hogy megfelelő oktatási programokkal, magunk és mások iránti tiszteletre neveléssel fel tudjuk készíteni a jövő generációt egy emberségesebb világ építésére".

Mikola István arról beszélt, hogy a nyilaskeresztes különítmények önhatalmú akcióival szemben akkor "mi magunk még nem voltunk elég bátrak, eltökéltek, hogy megvédjük saját állampolgárainkat". A magyar állam kudarcot vallott a holokauszt idején - jelentette ki.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Night Will Fall című dokumentumfilm vetítése előtt azt mondta: az emlékezés, a főhajtás és a tiszteletadás ideje ez a nap, amely arra hív, hogy a vészkorszak és a második világháború látható és láthatatlan sebeinek gyógyítását közösen végezzük el.

A sebek gyógyítását szolgálja az is, hogy a kormány támogatásával több magyarországi és határon túli zsinagóga felújítása kezdődött meg, továbbá az idei költségvetésben csaknem egymilliárd forintot különítettek el az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalára - emelte ki a helyettes államtitkár.

Ilan Mor izraeli nagykövet szerint az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia.

A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett budapesti eseményen kiemelte: ugyanakkor "nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk", ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Páva utcai emlékközpontban hangsúlyozta: nem tolerálható "kicsi antiszemitizmus" sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a szélsőjobbnak, tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell - jelentette ki.

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) a Cipők a Duna-parton emlékműnél arról beszélt, a cipők arra figyelmeztetnek, hogy volt egyszer egy szörnyű korszak a magyar társadalom és a magyar zsidók életében. "A mi és utódaink közös felelőssége, hogy e korszakot emlékünkben tartva, soha meg nem ismétlődésre ítéljük" - hangsúlyozta.

Köves Slomó vezető rabbi (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) azt mondta, "megvan Budapesten is a magunk Auschwitza", a Duna-parti cipők emlékeztetnek arra, milyen könnyen válhat az emberből állat, veszítheti el emberi mivoltát. "A sors fintora, hogy a mi magyar Auschwitzunk a város közepén van" - jegyezte meg.

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja máig érvényes tanulságokat és felelősséget jelent - közölte az MSZP szerdán az MTI-vel. A haláltáborok tragédiája arra figyelmeztet, hogy senkit nem lehet sem lenézni, sem üldözni, mert az népirtáshoz vezet. Egyetlen nép vagy csoport sem hirdetheti magát különbnek vagy felsőbbrendűnek, mert az a nácizmus előszobája - tették hozzá közleményükben.

A Demokratikus Koalíció közleményében azt írták: emlékeznek az áldozatokra, és emlékeztetnek le nem rótt adósságra. Idézték Esterházy Péter írót, aki úgy fogalmazott 2002-ben: "...tudjuk - tudjuk, ha akarjuk -, hogy mi, akik azt a nyelvet beszéljük, amelyen a Sorstalanság íródott, nem végeztük el azt a szellemi, morális munkát, szembenézést, amelyet a Sorstalanság tárgya minden emberre, minden emberi közösségre rárótt. Evvel mi még tartozunk, nem a világnak, nem az Európa Klubnak, hanem magunknak."

A Mazsihisz közép-magyarországi területi csoportja emléktáblát helyezett el az 1944-ben elhurcolt és meggyilkolt tanulók emlékére a szolnoki Verseghy Gimnázium falán.

A világszervezet New York-i székházában Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyitotta meg a megemlékezést. A rendezvényen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkár kiemelte a magyar kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett. Úgy fogalmazott: Magyarország teljes mértékben elkötelezett az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett.

A német törvényhozás alsóházában is megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. A Bundestagban huszadik alkalommal megtartott emlékülés fő témája a náci kényszermunka volt. A hagyományoknak megfelelően az emlékülésen a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy túlélő mondott ünnepi beszédet.

Andrzej Duda lengyel elnök az auschwitzi haláltáborban mondott beszédében hangsúlyozta: Auschwitz mindig intő jel lesz, arra figyelmeztet, mi történik, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalom életében gyűlölet uralkodik el, ha megsértik a nemzetközi jogot, és a nemzetközi közvélemény erre nem reagál idejében. A tábor felszabadítása 71. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt a hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napját a holokauszt nemzetközi emléknapjává.

Hanganyag: Gödöllei Anna

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×