Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Merkel kitart menekültpolitikája mellett

Angela Merkel német kancellár kitart a menekültválság megoldását célzó politikája mellett, és nem enged az irányváltást sürgető követeléseknek - jelezte hétfőn a német kormány szóvivője és a Merkel vezette jobboldali CDU főtitkára.

Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár tudomásul veszi a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a koalíciós partner Német Szociáldemokrata Párt (SPD) soraiból érkező megjegyzéseket, és tovább folytatja "teljesen világos programja" megvalósítását.

A kancellár a nemzeti és európai uniós, nemzetközi szintű lépéseket előirányzó programról beszél majd szerdán a bajorországi Wildbad Kreuth-ban a bajor tartományi gyűlésben (Landtag) működő CSU-frakció tanácskozásán is - mondta Steffen Seibert.

Peter Tauber, a CDU-főtitkára is világossá tette, hogy Angela Merkel hajthatatlan. A politikus a párt berlini elnökségi ülése után elmondta, hogy a CDU decemberi kongresszusán kijelölt iránynak megfelelően pénteken megtartják az első német-török kormánykonzultációt, február elején a kancellár David Cameron brit miniszterelnökkel Londonban támogatói konferenciát tart Szíria megsegítésére, és a februári és a márciusi uniós csúcson további válságkezelő lépésekről tárgyalnak majd.

Hozzátette, hogy a CDU kezdeményezi Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé, és elvárja az SPD-től, hogy támogassa ezt a törekvést.

A menekültválság kezeléséről folytatott vita új fejleménye, hogy a CSU mellett az SPD is elkezdte kritizálni Angela Merkelt. Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár hétfőn az SPD vezetőségének Nauenben tartott ülése után azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Merkel a menekültek befogadásával "ünnepelteti magát az arab világban", de a menedékkérők integrációjának feladatát az SPD-re hagyja.

Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke hozzátette: eddig úgy tűnt, hogy Angela Merkel a legbefolyásosabb politikus a világon, de a menekültválság megmutatta, hogy semmit nem tud elérni a nemzetközi porondon.

Peter Tauber a bírálatra válaszolva megjegyezte: elfogadhatatlan, hogy az SPD az integráció támogatása révén a menekülteknek "bonbonokat osztogató" jótevő szerepében tünteti fel magát, de a "nehéz döntéseket" mind a konzervatívokra hagyja.

Hozzátette, hogy a CDU kezdeményezi Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé, és elvárja az SPD-től, hogy támogassa ezt a törekvést.

Hírmagyarázók szerint az SPD a személyesen Angela Merkelnek címzett kritikával igyekszik tovább gyengíteni a kancellárt, aki eddig legyőzhetetlennek tűnt, de a szilveszteri szexuális zaklatások és rablások, illetve a menedékkérők szűnni nem akaró beáramlása miatt megrendült a tekintélye. Az SPD azt reméli ettől, hogy a márciusi tartományi választások előtt jobb helyzetbe kerül - a felmérések szerint a párt mindhárom tartományban (Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt) messze elmarad a CDU mögött -, és a nyilvánosságban kialakul a menekültek befogadásának kockázataira időben figyelmeztető, felelősen politizáló párt képe.

Ugyanakkor az SPD nem szakított az uniós külső határok ellenőrzésére, a Törökországgal kezdett együttműködés elmélyítésére és menekültkontingensek átvételére, valamint a menekültek uniós tagországok közötti elosztására épülő Merkel-féle válságkezelő politikával.

Ezzel szemben a CSU-nál úgy vélik, hogy ez a politika bukásra van ítélve, hiszen a görög-török határ továbbra is nyitva áll, az ankarai vezetés nem gondoskodik a menekültek visszafogásáról, a tagországok közötti elosztási rendszer pedig működésképtelen. Ezért nem marad más, mint a nemzeti szintű megoldás, a német határ lezárása a biztonságos harmadik országokból - például Ausztriából - érkező, illetve a papírok nélkül vagy hamis iratokkal belépni akaró menedékkérők előtt.

A CSU több új ultimátumot is adott a kancellárnak: Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke bejelentette, hogy pártja két héten belül írásban felszólítja a szövetségi kormányt az irányváltásra és alkotmánybíróságról fordul, ha nem teljesül követelése, Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a CSU korábbi elnöke pedig egy hétfői interjúban kijelentette, hogy Angela Merkelnek legkésőbb március végéig változtatnia kell politikáján, el kell fogadnia a határ lezárására vonatkozó követelést, különben elkerülhetetlen lesz az összeütközés a CSU-val, és a bajor konzervatívok "nem fognak engedni".

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×