Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Irán elítéli a kiszabott amerikai szankciókat

Irán jogtalannak nevezte és elítélte hétfőn azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket az amerikai kormány rendelt el előző nap 11 természetes, illetve jogi személy ellen, mert részt vettek az iráni rakétaprogramban.

"Az iráni ballisztikusrakéta-program miatt bevezetett amerikai szankcióknak nincs sem jogi, sem erkölcsi alapjuk. Erről a programról nem feltételezhető, hogy képes nukleáris robbanófej célba juttatására alkalmas rakéta előállítására. Amerika évente több tízmilliárd dollár értékű fegyvert ad el a térség országainak. Ezeket a fegyvereket háborús bűncselekményekhez használják a palesztinok, a libanoniak és legújabban a jemeni állampolgárok ellen" - jelentette ki a teheráni külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén, amelyet az iráni állami televízió is közvetített.

A minisztérium közleményt is kiadott, miszerint "ezekre a bosszantó és propagandisztikus intézkedésekre az Iszlám Köztársaság úgy fog válaszolni, hogy a korábbiaknál is intenzívebben folytatja jogos rakétaprogramját és fejleszti védelmi képességeit".

Az amerikai döntést azzal indokolták Washingtonban, hogy az iráni rakétafejlesztési program komoly fenyegetést jelent a térség és a világ biztonságára nézve. A döntést már korábban meghozták, de a bejelentését elhalasztották, hogy ne tegyék kockára Iránban bebörtönzött amerikai állampolgárok szabadon engedését. Az amerikaiakat vasárnap délután Teheránban feltették egy Svájcba tartó repülőgépre.

Adam Szubin pénzügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy Iránt további szankciók fenyegetik "a terrorizmus támogatása, a térség destabilizálása, az emberi jogi visszaélések és a ballisztikus rakétaprogram" miatt.

Irán októberben hajtott végre egy rakétakísérletet az ENSZ tilalma ellenére. A világszervezet az olyan fegyverek kifejlesztésétől tiltotta el Iránt, amelyek képesek atomfegyvert célba juttatni. Washington szerint novemberben is volt egy hasonló próbarepülés.

Irán két napja szabadult meg a gyanús atomkutatási programja miatt kiszabott nemzetközi szankcióktól. Rendeződött egy zárolt számla ügye is: az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy Teherán hozzáférhet 400 millió dollárjához és annak 1,3 milliárd dolláros kamatjához. A 400 milliós összeget még 1981-ben fagyasztotta be Washington.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×