Infostart.hu
eur:
366.83
usd:
333.92
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

Több ezer romát küldtek el a felszámolt francia cigánytelepekről

Több mint 11 ezer romát küldtek el a hatóságok tavaly Franciaországban az erővel felszámolt illegális cigánytelepekről - derül ki két civil szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Az Emberi Jogok Ligája és az Európai Roma Jogok Központja egyben elítélte "a méltatlan, az embertelen és romló" franciaországi romapolitikát.

"A 2015-ös év folyamán 11 125 embert küldtek el erővel a hatóságok 111 telephelyről" - olvasható az éves jelentésben.

Közülük 410 embernek tűzeset miatt kellett elhagynia öt telepet - hívták fel a figyelmet a szervezetek a lehető legmegbízhatóbb források (sajtócikkek, közlemények, a civil szervezetek által begyűjtött közvetlen tanúvallomások) alapján készült jelentésükben. Tavaly a cigánytelepek lakóinak hatvan százalékát küldték el erővel, az emberek felét a nyári hónapokban lakoltatták ki.

Jóllehet az előző évekhez képest a tendencia csökken - 2014-ben ugyanis 13 500 embert küldtek el, 2013-ban pedig 19 ezret -, a szervezetek elsősorban azért aggódnak, mert a hatóságok gyakorlatilag semmilyen elhelyezési megoldást nem biztosítanak a telepekről elküldött embereknek.

"Ez a kilakoltatási politika méltatlan, hiszen csak súlyosbítja ezeknek az embereknek a bizonytalan helyzetét" - hangsúlyozzák a szervezetek.

A cigánytelepek felszámolása három szinten okoz törést a romák életében: a gyermekek iskolába járását 3-6 hónapra megszakítja, továbbá egészségügyi és gazdasági gondokat is okoz, miután az emberek elvesztik a munkájukat - hangsúlyozta Philippe Goossens, az Emberi Jogok Ligájának romaügyi referense párizsi sajtótájékoztatóján.

A kormány körlevélben kérte a helyi prefektúrákat, hogy a kilakoltatások előtt mérjék fel a táborban élők társadalmi helyzetét és támogassák őket a kilakoltatásokat követően, ez azonban a szervezetek szerint a legtöbb esetben nem történik meg.

Franciaországban mintegy 20 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él, a legtöbb esetben bizonytalan körülmények között, illegálisan kialakított bádogvárosokban, amelyek erőltetett felszámolását a emberi jogi szervezetek rendszeresen elítélik.

Tavaly szeptemberben Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélte Franciaországot "a romák erővel történő eltávolításának szisztematikus nemzeti politikája" miatt két héttel azután, hogy a francia rendőrség vitatott körülmények között felszámolta az egyik legrégebbi illegális cigánytelepet Párizs közelében.

"A nemzetközi szerződések két fő szerve, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Megszüntetéséért és az Emberi Jogi Bizottság ebben az évben már korábban felkérték Franciaországot, hogy hagyjon fel az ilyen, erőltetett kilakoltatásokkal, alternatív szálláshely biztosítása nélkül. Csatlakozom hozzájuk, és arra kérem Franciaországot, hogy a büntető és romboló politikát valódi, átfogó politikával váltsa fel" - írta a főbiztos.

Az Emberi Jogok Ligája és az Európai Roma Jogok Központja most "a szisztematikus kilakoltatások felfüggesztését, a bádogvárosok biztonságossá tételét és rendbetételét, valamint a családok integrálásának megfelelő megoldását" kéri minden kilakoltatás előtt, valamennyi család számára, az egész országban.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×