Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
333.02
bux:
145750.74
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

EBRD-elnök: csak az állami és a magánszektor együttműködésével lehetséges a fenntartható növekedés

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke szerint csak az állami és a magánszektorok új típusú, egymást kiegészítő és segítő együttműködésével érhetők el az ENSZ által is meghirdetett fenntartható fejlődési célok, az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez pedig nélkülözhetetlenek a magánszféra tőkeforrásai.

Sir Suma Chakrabarti, aki a patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics (LSE) meghívásából tartott előadást kedd este, kifejtette, hogy a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a hatékonyan működő állam, amely ugyanakkor a hangsúlyt a magánszektorra helyezi.

Az államoknak dinamikus és termelékeny magánszektorra van szükségük a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez, a magánszektornak pedig olyan hatékony államra, amely e funkciók ellátását lehetővé teszi számára - fogalmazott az EBRD elnöke.

Sir Suma Chakrabarti szerint a fenntartható fejlődési célok eléréséhez kulcsfontosságú, hogy a piac jól funkcionáljon, ehhez pedig az kell, hogy az állam egyértelműen kialakított játékszabályok alapján működjön együtt a magánszektorral és "a pálya egyik irányba se lejtsen".

Hozzátette: sok országban még párbeszéd sincs az állam és a magánszektor között, sőt az tapasztalható, hogy "vissza is vágnak" általánosságban a magánszektornak és a piacnak, különösképpen a bankoknak. Ez érthető is, mivel a globális pénzügyi válság előtti években bőségesen voltak példák "mértéktelenségekre", a növekedés eredményeit sokkal egyenlőbb módon kellett volna elosztani - mondta az EBRD elnöke. Kijelentette ugyanakkor, hogy ezt a "visszavágást" túlzásba is lehet vinni.

A túlságosan nagyvonalú pénzügyi deregulációra és az egyenlőtlenségekre az EBRD véleménye szerint nem "a több állam, kevesebb piac" megoldás a válasz, hanem a hatékonyabb állami intézmények és a jobban működő, jól szabályozott piacok - hangsúlyozta a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni bank vezetője.

Sir Suma Chakrabarti a magánszektor elengedhetetlen szerepének illusztrálására az infrastrukturális fejlesztések rendkívüli tőkeigényét említette példaként.

Elmondta: a világgazdaságban évente 3300 milliárd eurónak megfelelő értékű beruházásra lenne szükség az infrastrukturális hálózatok fejlesztéséhez, ám ebből jelenleg csak 2400 milliárd euróra van fedezet. A csaknem ezermilliárd eurós hiányt valahonnan pótolni kell, de az állami szektor ennyi tőkét egyedül képtelen előteremteni, a nemzetközi pénzügyi szervezetek is csak a tizedét tudják fedezni ennek a finanszírozási hiánynak.

Ebben a helyzetben a magánszektor az, amely képes kitölteni ezt az infrastrukturális finanszírozási űrt - mondta kedd esti londoni előadásában az EBRD elnöke.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna a NATO-tagságáért cserébe kivonulhatna a Donbaszból. Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és azt is elmondta, szerinte mi a legvalószínűbb forgatókönyv a konfliktus lezárására.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

A gyorsan változó munkaerőpiac újfajta megközelítést követel a vállalatoktól, így a toborzás mellett egyre inkább a meglévő munkatársak megtartása, a vezetők folyamatos fejlesztése és a tapasztalt szakemberek tudásának átörökítése kerül a középpontba. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői szerint a generációs különbségek áthidalása, a mesterséges intelligencia vállalati szintű integrálása és a bértranszparencia mind olyan kihívás, amelyet csak felkészült vezetőkkel és rugalmas tervezéssel lehet sikeresen leküzdeni - írja a Pénzcentrum.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×