Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Milanovic: Zágráb nem hangoskodik, hanem csendben teszi a dolgát

Zágráb nem hangoskodik, nem épít kerítést, és nem küld katonaságot határaira, hanem csendben teszi a dolgát - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kedden Opatovacon.

A horvát kormányfő azért látogatott el az opatovaci sátortáborba, hogy személyesen gratuláljon az ott szolgálatot teljesítő rendfenntartóknak a rendőrség napja alkalmából.

Kijelentette: Schengen nem működik, Horvátország pedig nem mondhatja meg Görögországnak, mit kell tennie. Horvátország szerinte nagyszerűen oldotta meg a menekültek fogadását, mindenki elégedett volt, és nem történt incidens. "Ez a munka, ezt hívják államnak" - hangsúlyozta.

A horvát miniszterelnök továbbra is ellenzi, hogy katonaságot vezényeljenek ki a határokra.

Megismételte hétfői nyilatkozatát, miszerint Dubrovnikban nem lesz befogadóállomás. "Horvátországnak joga van eldönteni, hol nyitja meg határait. Az ajtó nyitva áll, de csak ott, ahol mi mondjuk, az pedig északon van" - szögezte le újra a kormányfő.

A legcsendesebbek azok, akik a legnagyobb migrációs nyomás alatt állnak, ez pedig Németország és Ausztria - mondta. Õk azok, akik felnőttek a feladathoz, akik igazán tudják kezelni a válságot - tette hozzá.

A Jutarnji List című horvát napilap kedden azt boncolgatta, mi történik, ha Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt.

A legrosszabb esetben Szerbia Bosznia felé irányítja a migránsokat - írta a lap. A cikkből nem derül ki, de a szerző valószínűleg arra gondolhatott, hogy amennyiben Magyarország nem fogadja az illegális bevándorlókat, és Horvátország megpróbál változtatni eddigi hozzáállásán, szigorítva a határellenőrzésén, megvalósulhat a boszniai forgatókönyv. A cikk szerzője meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök és Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök már meg is állapodtak erről.

Az újságíró szerint Bosznia nincs felkészülve az illegális bevándorlók fogadására, ezért nagy valószínűséggel a több tízezres tömeg szervezetlenül indulna el Horvátország felé. A horvát hatóságok teljesen tehetetlenek lennének egy ilyen áradattal szemben, ugyanis Bosznia-Hercegovina és Horvátország között 1100 kilométer hosszú határ van - véli a szerző.

Egy másik forgatókönyvet is felvázol a lap, amely szerint a Közel-Keletről érkező migránsok hajókkal indulnának Horvátország felé. Ebben az esetben az ország délkeleti részén elhelyezkedő Lastovo, Vis és Mljet szigete, valamint a Prevlaka-félsziget kerülne migrációs nyomás alá.

A legfrissebb adatok szerint 86 ezer migráns lépte át a szerb-horvát határt szeptember 16. óta.

Az opatovaci sátortáborba keddre virradóra 4000 illegális bevándorló érkezett, akik mindössze néhány órát tartózkodtak ott, majd a horvát hatóságok buszokkal és vonattal elszállították őket a magyar határra. A horvát közszolgálati televízió helyszíni tudósítója szerint nemrég tíz autóbusz hagyta el a tábor területét, ahova egy körforgalmat is építettek a napokban, hogy a buszok könnyebben meg tudjanak fordulni.

A tovarniki vasútállomást kedden délelőtt elhagyta a 32. különjárat is, amely migránsokkal tele indult a magyar határ felé.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Ez most a nehéz szembenézés ideje a Fidesz és a KDNP számára, de ezt sokkal méltóságteljesebben kellene tenni, mint ahogyan csinálják – mondta Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt az úgynevezett Seszták-ügy kapcsán. A miniszterelnök a nővédelmi csomag elfogadását is kérite a frakcióktól.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×