Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Iszlám Állam - Putyin a világpolitika "korrekcióját" szorgalmazza

Az orosz államfő a világpolitika "korrekcióját" tartja szükségesnek az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges dzsihadista szervezet előretörése miatt.

Vlagyimir Putyin a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikai Köztársaságot magában foglaló BRICS-országcsoport biztonságpolitikával foglalkozó magas rangú állami tisztviselőit fogadta Moszkvában.

Az orosz elnök azzal érvelt a világpolitika kiigazítása mellett, hogy szerinte azokban a közel-keleti és észak-afrikai országokban, amelyekben a magát Iszlám Államnak nevező terrorista szervezet teret nyert, "semmiféle terrorizmus nem létezett addig, amíg azokban teljesen megengedhetetlen külső beavatkozásra nem került sor, ráadásul az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása nélkül".

Putyin az orosz sajtó előtt nem fejtette ki részletesen, mire és mely országokra gondolt, amikor külső beavatkozásról beszélt.

A moszkvai eseménnyel egy időben Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban a Független Államok Közössége tagállamainak titkosszolgálati vezetői tanácskoztak az Iszlám Állam jelentette fenyegetésről. Megvitatták a terrorizmussal, illetve a szélsőséges mozgalmakkal, ideológiákkal szembeni közös fellépést is - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.

A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap ezzel kapcsolatban Vjacseszlav Nyekraszov, az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége képviselőjének a véleményét ismertette. A szakértő úgy vélte, hogy az iszlamista fegyveres csoportok valós veszélyt jelentenek a FÁK-tagállamokra. Közülük is Türkmenisztán gyakorlatilag védtelen a tálibok, az Iszlám Állam és más szélsőséges fegyveres csoportok betörésével szemben.

Nyekraszov utalt arra, hogy az elmúlt télen ezek a szélsőséges csoportok megerősítették állásaikat Afganisztán északi területén, a Tádzsikisztánnal, Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal határos régióban.

A tádzsikisztáni titkosszolgálat szóvivője május közepén arról beszélt, hogy az Afganisztánban előrenyomuló tálibok elfoglalták a Tádzsikisztánnal határos Badahsan tartomány területének majdnem 80 százalékát. Mint mondta, tudomásuk szerint a szélsőséges fegyvereseknek egyelőre nem áll szándékukban, hogy átlépjék Tádzsikisztán határát, ennek ellenére hadseregük a legsérülékenyebb szakaszokon második védelmi vonalat is létrehozott.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×