Infostart.hu
eur:
364.92
usd:
331.42
bux:
146026.92
2026. november 16. hétfő Ödön

Nagy-Britannia bizonytalanságban

A II. világháború óta eltelt hét évtized legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választására készül Nagy-Britannia; az egyetlen bizonyosság az, hogy a csütörtöki választások után vagy David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő, vagy Ed Miliband, az első számú kihívó, az ellenzéki Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.

A közvélemény-kutatásokból egyértelműnek látszik, hogy sem a Konzervatív Párt, sem a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 alsóházi mandátumot. Így az is bizonyosra vehető, hogy a következő brit kormány a jelenlegihez hasonlóan koalíciós lesz, de az új koalíció összetétele teljesen bizonytalan.

Az azonban biztos, hogy a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidencia jövőbeni lakóját vagy David Cameronnak, vagy Ed Milibandnek hívják, mivel más pártok vezetőinek még elméleti esélyük sincs a miniszterelnöki tisztség elnyerésére.

Cameronnak szép évfordulós ajándék lenne, ha újból ő alakíthatna kormányt, ugyanis éppen tíz éve, 39 évesen vette át a Konzervatív Párt vezetését a magyar származású Michael Howardtól.

David Cameron a Konzervatív Párt negyedik vezetője azóta, hogy John Major volt miniszterelnök a Munkáspárttól 1997-ben elszenvedett súlyos választási vereség után leköszönt. Major után William Hague (1997-2001), majd Iain Duncan Smith (2001-2003) és Michael Howard (2003-2005) állt a konzervatívok élén.

Cameron 2010-ben alakított koalíciós kormányt a Liberális Demokratákkal, miután a konzervatívoknak nem sikerült abszolút többséget szerezniük a londoni alsóházban. Ez kétes értékű rekordbeállítás volt, mivel a megelőző száz évben mindössze négyszer fordult elő olyan helyzet, hogy egyik brit politikai párt sem tudott a választások másnapján azonnal, biztos alsóházi többséggel kormányt alakítani.

A helyzet szokatlanságát jelezte, hogy a Cameron vezetésével 2010-ben megalakult kabinet hét évtizede az első koalíciós brit kormány volt.

Az akkor 43 éves Cameron az elmúlt csaknem 200 év legfiatalabb brit miniszterelnökeként költözhetett be a Downing Streetre: az ifjúsági korrekorder Robert Banks Jenkinson, azaz Lord Liverpool, aki 1812-ben 42 évesen lett miniszterelnök.

David Cameron egyben 31 év után az első olyan konzervatív miniszterelnök volt, aki munkáspárti kormányfőt válthatott a hatalomban. Ez előzőleg Margaret Thatchernek adatott meg, aki 1979 májusában James Callaghant váltotta. Ezután 18 évi folyamatos konzervatív kormányzás következett Thatcher, majd Major vezetésével.

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője - az egyetlen vetélytárs a miniszterelnöki tisztségért - most első ízben indul választási csatába a kormányalakítás jogáért, választást azonban már nyert, mégpedig saját bátyja, David Miliband volt külügyminiszter ellenében a Munkáspárt vezetői tisztségéért 2010-ben folytatott versenyben. A két testvér egybehangzó brit sajtóértesülések szerint a családi párharc után sokáig nem állt szóba egymással, bár kapcsolatuk azóta állítólag valamelyest normalizálódott.

A Miliband-fivérek szülei az európai - anyai részről a kelet-európai - holokauszt túlélőiként telepedtek le Nagy-Britanniában. A család hatvan tagját, köztük a Miliband-testvérek anyai nagyapját megölték a holokauszt idején.

A mama, a 81 esztendős Marion Kozak a lengyelországi Czestochowában született, és lengyel családok rejtegették őt és édesanyját a náci megszállók elől.

Az 1994-ben elhunyt papa, Ralph Miliband - akit a brit szociológus szakma neves marxista gondolkodóként tart számon - Brüsszelben született, szintén lengyel zsidó emigránsok gyermekeként. A hitleri invázió után apjával együtt gyalog tette meg az utat a belga fővárostól a Csatorna partjáig, és onnan átkeltek Angliába, ahol menedékjogot kaptak.

Nagy-Britanniának már volt zsidó származású miniszterelnöke Benjamin Disraeli személyében, aki a viktoriánus időkben kétszer is betöltötte a kormányfői tisztséget, ám családja már a XIX. század elején áttért az anglikán hitre. Ed Miliband azonban - bár magát ateistaként jellemzi - többször is hangoztatta, hogy rendkívül fontos számára zsidó önazonosságának megőrzése.

A 300 ezres nagy-britanniai zsidó közösség ugyanakkor nem viseltet egyértelmű rokonszenvvel Miliband iránt, különösen a Gázai övezetben végrehajtott tavaly nyári izraeli hadműveletek óta. A Munkáspárt vezetője ugyanis a háború idején többször is élesen bírálta Izraelt, és nyíltan kiállt a palesztin államiság megteremtése mellett.

A Jewish Chronicle, a brit zsidó közösség legolvasottabb folyóirata által elvégzett legutóbbi felmérés kimutatta, hogy a nagy-britanniai zsidóság 69 százaléka a Cameron vezette Konzervatív Pártot támogatja, és csak 22 százalékuk mondta magát a Munkáspárt hívének.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Két magyar blue chip is történelmi csúcson!

Két magyar blue chip is történelmi csúcson!

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, az amerikai indexek eséssel zártak pénteken, ma reggel azonban már vegyes a kép. Míg a japán tőzsdén GDP-adat okozott mélyrepülést és esik a koreai részvénypiac is, a hongkongi piacon jó a hangulat, az európai indexek pedig minimális emelkedésekkel nyitottak. A magyar tőzsde felfelé araszol, a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×