Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
331.4
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Áder János: elegendő víz nélkül nincs fenntartható fejlődés

Elegendő víz nélkül nincs fenntartható fejlődés - mondta Áder János államfő vasárnap a dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon elmondott nyitó beszédében, amelyben a többi közt részletes nemzetközi megállapodás megalkotására tett javaslatot a közös vízgyűjtő területek használatára.

A magyar köztársasági elnök a világ legjelentősebb vízügyi tanácskozásán felszólalva úgy ítélte meg: a helyi vagy regionális megoldások már nem elégségesek a vízügyi válságok és problémák kezelésére. Áder János ezért az ENSZ keretén belül született megoldásokat egy globális vízügyi szervezet felállításával tenné még hatékonyabbá.

Az államfő úgy fogalmazott, hogy "a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából". Rámutatott arra is, hogy tíz év múlva csaknem kétmilliárd ember él majd vízhiányos területen, de az emberiség csaknem negyven százaléka már most is osztott vízgyűjtő területről szerzi be forrásait, közöttük sok helyen pedig már "elindult a marakodás".

A Világgazdasági Fórum az idei jelentésében a világot fenyegető legnagyobb kockázatként a vízügyi válságot jelölte meg - emlékeztetett az államfő, aki a Föld számos pontjáról hozott példákat arra, hogy már most jelentős probléma a víz kezelése, akár aszályról, akár áradásról van szó.

Dél-Korea "mellbevágó" adatait idézve kijelentette: jobb helyet nehezen találhattak volna a világfórumnak, mint a hol szárazsággal, hol pedig jelentős esőzéssel küzdő országban. Szólt Szíriáról is, ahol az aszály űzött mintegy másfél millió embert a városokba, ami társadalmi robbanásba, végül polgárháborúba torkollt.

Újabb és újabb figyelmeztetéseket kapunk a természettől, hogy ez így nem mehet tovább - jelentette ki, hangsúlyozva a cselekvés fontosságát. Áder János szerint az emberiségnek nemcsak a probléma súlyosbodását kell elkerülnie, de "a részben általunk átalakított" helyzethez is meg kell tanulnia alkalmazkodni. Csak így kerülhetők el a vízszerzés érdekében folytatott háborúk, vagy az, hogy még több ember haljon meg szennyezett vizektől, hogy sok helyen elvesszen a jelenlegi élővilág.

Az államfő szólt Magyarországról is, amely - mint mondta - szintén érzi a klímaváltozás hatását. Elmondta: az ország hiába óvja a vízbázisait, ha a környezete nem teszi azt, ezért Magyarország két- és többoldalú megállapodásokkal igyekszik elkerülni a közös vízhasználatból adódó konfliktusokat a szomszédos országokkal.

A konferencián Pak Gun Hje dél-koreai elnök a többi közt arra mutatott rá, hogy országát jelentősen érinti a klímaváltozás, amely vízproblémákat is okoz. A kérdés kezelésére nemzetközi megoldásokat szorgalmazott, és a többi közt a tudomány és a technológia fejlődésének fontosságát hangsúlyozta.

Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke többekkel együtt azt hangsúlyozta, hogy hamarosan a megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez való hozzájutás jelenti majd a legjelentősebb problémát az emberiség számára.

A konferencián felszólalt többek között Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Jan Eliasson ENSZ-főtitkárhelyettes, de ismertette országa problémáit és megoldásait Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Etiópia elnöke és Marokkó miniszterelnöke is.

Dél-Koreában különösen fontos kérdés lett a környezetvédelem és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az ország ugyanis 1990 és 2005 között megkétszerezte emisszióját. Ez döntő részt amiatt történt, hogy lakossága az 1960-as évek óta megduplázódott, mintegy 50 millióra nőtt, miközben az egy főre jutó GDP-jét az ország 79 dollárról 33 ezerre növelte. A világ 13. legnagyobb gazdasága a károsanyag-kibocsátás terén is élen jár.

A klímaváltozás itt különösen érezteti hatását: Dél-Korea átlaghőmérséklete jóval a világátlag felett emelkedett, de folyamatosan nő a csapadék mennyisége is, száz év alatt 27 százalékkal. A legfontosabb feladat a vízminőség javítása, ezért a kormányzatnak a kilencvenes évek közepétől van programja a vízforrások kezelésére, megóvására, a bakteriológiailag is tiszta ivóvíz biztosítására.

A háromévente megrendezendő világfórum a vízzel kapcsolatos kérdések legnagyobb konferenciája. Az idei, Víz a jövőnk számára mottóval megrendezett tanácskozásra több mint százötven országból érkeztek jogalkotók, helyi vagy nagyobb területre rálátó döntéshozók. A konferencia április 17-éig tart.

A Víz Világfórumot szervező ernyőszervezet, a Víz Világtanács (WWC) 1996-ban jött létre, tagjai között tud professzionális technikai társaságokat, vállalatokat, bankokat, tudományos szervezeteket, valamint kormányzati és civil szervezeteket is. Csaknem háromszáz tagja között van a magyarországi Belügyminisztérium és a Fővárosi Vízművek is.

Áder Jánost a konferencia vasárnapi megnyitója után fogadja Synn Ilhi, a Keimyung Egyetem rektora, valamint Lee Jae Nyung, a tegui magyar-koreai baráti társaság elnöke.

Az államfő hétfőn megbeszélést folytat Benedito Bragával, a Víz Világtanács elnökével, Yvo de Boerrel, a fejlődő országokat segítő Global Green Growth Intézet (GGGI) főigazgatójával. Ezt követően Áder János tárgyal Thomas P. Bostick altábornaggyal, az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének műszaki főnökével, műszaki csapatainak parancsnokával.

Áder János kedden Pak Gun Hje dél-koreai köztársasági elnökkel találkozik, majd továbbutazik Mongóliába.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×