Infostart.hu
eur:
364.66
usd:
331.13
bux:
146620.95
2026. november 16. hétfő Ödön

Az ukrán parlament eltörölte a "Nagy Honvédő Háború" kifejezés használatát

Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el csütörtökön, amelyben a "Nagy Honvédő Háború" kifejezést az 1939-1945. közötti második világháborúra cseréli le, és ezentúl két napon, május 8-án és 9-én is megemlékeznek a náci Németország fölött aratott győzelemről.

Az előterjesztés elfogadását a 450 fős törvényhozás 261 tagja támogatta.

Eszerint május 8-át - amelyet korábban Ukrajnában nem ünnepeltek - az emlékezés és a megbékélés napjává emelték, május 9-e pedig megmaradt a győzelem napjának.

Volodimir Vjatrovics, a Nemzeti Emlékezés Ukrajnai Intézetének vezetője a szavazás előtt az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta, hogy az emléknapot "meg kell szabadítani a szovjet kliséktől". Szavai szerint ezért az indítvány javasolja, hogy a "Nagy Honvédő Háború" helyett a "második világháború" elnevezést használják a jövőben.

A "Nagy Honvédő Háború" hivatalos elnevezés a volt szovjet térségben használatos az 1941-1945-ös időszakra. Ezzel azt emelik ki, hogy a szovjet köztársaságok polgárai hazájukként védték az egész Szovjetuniót.

Európa csaknem minden országában május 8-án emlékeznek meg a második világháború befejeződésének napjáról. A volt szovjet térségben, így Oroszországban és Ukrajnában viszont május 9-én ünneplik a győzelem napját. A Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot Berlinben 1945. május 8-án írták alá, és közép-európai idő szerint aznap 23.01-kor lépett életbe. Ekkor Moszkvában viszont már május 9-e volt.

Egy másik, szintén csütörtökön megszavazott törvényben az ukrán parlament betiltotta a kommunista és náci propagandát, illetve az önkényuralmi jelképek használatát. Az indítványt 254 képviselő szavazta meg, az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

271 szavazattal hagyta jóvá a parlament azt a törvényjavaslatot, amely egyebek között az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA) is beemelte az Ukrajna függetlenségért küzdő huszadik századi szervezetek közé. Sztepan Bandera az Ukrán Nacionalisták Szervezetének vezetője (OUN) és a szervezet fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapítója volt. Az UPA a második világháborúban harcolt a náci németek és a szovjetek ellen is. Alapítójáról nevezik az UPA mai tisztelőit banderistáknak. A mai orosz propagandában a banderista jelző szinonimája a szélsőjobboldalinak, a neonácinak.

Az előterjesztést Roman Suhevics UPA-parancsnok fia, Jurij-Bohdan Suhevics készítette. Ebben az Ukrajna függetlenségéért 1917 októberétől 1991 augusztusáig küzdő szervezetek között az ukrán függetlenségi harcos státust kap az Ukrán Nacionalisták Szervezete-Ukrán Felkelő Hadsereg (OUN-UPA), az 1917-1920. között létező Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság, a Helsinki Csoport, valamint a különböző emigráns ukrán kormányok.

A törvényhozás 261 szavazattal elfogadta azt a kormányzati előterjesztést is csütörtökön, amely megnyitja a hozzáférést a nyilvánosság számára az 1917-1991. közötti szovjet kommunista önkényuralmi rendszer elnyomó szerveinek archívumaihoz. A különböző, "ellenforradalmi" tevékenységekkel foglalkozó rendkívüli bizottságok archívumai mellett hozzáférhetővé válnak az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (Ukrán SZSZK) legfelsőbb bíróságának és legfelsőbb semmítőszékének aktái is.

Címlapról ajánljuk
Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

A hétvégén előkerült készpénzmilliárdok ügye hétfőn is a magyar belpolitika legfontosabb témája maradt. Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában kitért a Seszták Miklóshoz kapcsolódó eljárás során lefoglalt 6,5 milliárd forintra, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ismét a volt miniszter országgyűlési képviselői mandátumáról való lemondását sürgette. A kormányfő a korábbi kabinetek tevékenységének átvilágításáról szintén beszélt, és közölte, hogy eddig 64 ügyben tettek feljelentést. Mindeközben az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés vitája is megkezdődik, amelyet a KDNP azzal támadt, hogy a középosztály lesz a vesztese. Cikkünkben követjük a legfontosabb fejleményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×