Infostart.hu
eur:
373.13
usd:
339.98
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

A jóléti alapból támogatja az orosz kormány a finn atomerőmű építését

Az orosz kormány hitelt nyújt a Roszatom állami atomenergetikai konszernnek a Finnországba tervezett Hanhikivi-1 atomerőmű építési munkálataihoz. A kabinet döntése értelmében 2,4 milliárd eurót, de nem többet, mint 150 milliárd rubelt (1 rubel 4,04 forint) lehet erre a célra fordítani a Nemzeti Jóléti Alapból - olvasható az atomenergiainfo.hu honlapján.

A projektnek már tavaly odaítéltek 22 milliárd rubelt és a tervek szerint az idén további 35,5 milliárd, 2016-ban 51,2 milliárd, 2017-ben pedig 41,3 milliárd rubelt szánnak a finanszírozására.

Az orosz kormány a beruházást a kifizetődő infrastrukturális programok közé sorolta, és arra számít, hogy a megvalósítása 4,5 milliárd eurós bevételt hozhat az orosz állami költségvetésnek.

Az erőműépítésre tavaly decemberben mondott véglegesen igent a helsinki parlament, az előkészületek azonban már jóval korábban megkezdődtek. A finn építtető, a Fennovoima cégcsoport 2013 áprilisában lépett kapcsolatba a Roszatomhoz tartozó Rusatom Overseas társasággal. Noha a finn konszern előzőleg tárgyalt a japán Toshibával is, végül az oroszokat választotta partneréül.

A Fennovoima hatvan társtulajdonos cége közül 2013 novemberében 45 mondott igent a Roszatommal közös beruházási programra, a következő hónapban pedig megkötötték az építési szerződést. Ennek értelmében a Rusatom Overseas 34 százalékos tulajdonhányaddal a Fennovoima részvényesévé vált. Megegyeztek abban, hogy az észak-finnországi Pyhäjoki térségébe tervezett Hanhikivi-1 orosz technológiával épül, és rögzítették az együttműködés feltételeit, a Roszatom nukleáris fűtőanyagokat gyártó vállalata, a TVEL pedig a reaktor üzemanyag-ellátásáról kötött szerződést a finnekkel. A tervek szerint a Roszatom a Fennovoima-részvénycsomagjának arányában venné ki részét a befektetésből, vagyis a teljes kiadások mintegy harmadát állná. Az elképzelések értelmében 2024-ben kezdi meg működését a finnországi reaktor.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×