Elmondta, hogy bemutatkozó látogatásra érkezett Brüsszelbe Ujhelyi Istvánnal, a párt alelnökével, Gurmai Zitával, az MSZP országos elnökségének tagjával és Szabó Vilmossal, a párt nemzetközi titkárával, céljuk pedig az, hogy találkozzanak a szociáldemokrata pártcsaládhoz kötődő uniós biztosokkal, meghatározó politikusokkal, a pártszövetség EP-frakciójának vezetésével és a bizottság olyan tagjaival, akik Magyarország számára fontos területeket ellenőriznek.

Az MSZP elnöke beszámolt arról, hogy találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, Corina Cretu regionális politikáért felelős biztossal, Johannes Hann szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztossal és találkozni fog a magyar biztossal, Navracsics Tiborral is.

"Nem érezhető, hogy elszigeteltek lennénk, hogy háborúban, konfliktusban állnánk. Valószínűleg a magyar kormány gépzaja az, amely nem engedi, hogy igenis egy nyitott, együttműködő és a magyar érdekeket érvényesíteni képes politika alakuljon ki az Európai Unióban" - húzta alá Tóbiás József. Leszögezte egyúttal, hogy az MSZP mindent meg fog tenni, hogy Magyarország ne elszenvedője, hanem alakítója és nyertese legyen az unióban zajló változásoknak.

Tóbiás arra az álláspontra helyezkedett, hogy sok vita lehet az uniós döntéshozatallal, ám azok rendezésének módja nem a bezárkózás és a háborúzás, hanem a tárgyalás, amelyen nem pártérdekeket, hanem a nemzet érdekét kell érvényesíteni.

Az MSZP vezetője arra is kitért, hogy júniusban Budapesten lesz az Európai Szocialisták Pártjának kongresszusa, s útja annak előkészítését is szolgálja. A látogatáson ezért arról is szó esett, hogyan alakul az európai baloldal helyzete, és milyen kulcskérdésekre kell választ adni a szomszédságpolitika, a keleti partnerség és a regionális fejlesztések terén.

Tóbiás József úgy vélekedett, hogy Európa akkor lesz erős, ha nem csak az infrastruktúrába, hanem az emberekbe is befektet, és hangsúlyozta a tudásalapú társadalom fontosságát. Úgy vélte ugyanakkor, hogy miközben Európa vezetői felismerték, hogy ezen a téren kínálkozik kitörési lehetőség, Magyarországon 2015-ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2,5 százalékkal kevesebb pénz jut oktatásra, mint 2003-ban.