Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

"A keresztény gyökerű, szekuláris Európa és az iszlám világ háborúzik egymással"

Geopolitikailag a párizsi merényletek a keresztény gyökerű, szekularizált Európa és az iszlám világ között a Földközi-tenger környékének ellenőrzéséért évszázadokon keresztül vívott háború részét képezik, s ezt az ellenséges szembenállást az európai multikulturalizmus nem enyhítette, sőt, csak megszilárdította - olvasható a Stratfor amerikai geopolitikai hírszerző és elemző cég elemzésében.

A vallásokat sem kímélő, Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége elleni, tizenkét halálos áldozattal járó január 7-i merénylet, majd egy kóser élelmiszerboltban elkövetett, négy ember életébe kerülő túszdráma áramütésszerűen ébresztette fel a multikulturalizmus felszíne alatt szunnyadó vallási ellentéteket Európában - írta George Friedman, az agytröszt igazgatója.

Emlékeztet rá, hogy ez a szembenállás nem újkeletű, hiszen a Földközi-tenger és környéke birtoklásáért az előző századokban többször is fegyveres összecsapás történt muszlim és keresztény erők között. A VIII. században a muszlimok Ibéria felől törtek be Európába, s előrenyomulásukat Martell Károly frank király seregei állították meg Poitiers-nél 732-ben. Később, a XV. századtól kezdve a török birodalom délkeleti irányból támadt a keresztény Európára, s egészen Bécsig jutottak seregeikkel. Az európai birodalmaknak csupán a XVIII. század végére sikerült végérvényesen kiverniük őket Európából.

Arra is volt példa, hogy keresztények kezdtek háborút a muzulmánok ellen: a XI-XIII. században több alkalommal indultak keresztes hadjáratok kelet felé, hogy a Szentföldet felszabadítsák az arabok és törökök uralma alól. Majd amikor a XVIII. században a keresztény királyságoknak sikerült kiűzniük a törököket Európából, a keresztény uralkodók kezdték el befolyásukat kiterjeszteni a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékére és a Közel-Keletre.

A Stratfor szerint mind a kereszténység, mind az iszlám képviselői meghátrálásra akarták kényszeríteni a másikat. Bár mindkét fél rendkívül közel került céljához, mindketten kudarcot vallottak. Annyi azonban bizonyos, hogy nincs még két olyan világvallás, amely ennyire heves, egyben vegyes érzelmekkel viseltetett volna a másikkal szemben.

A jelenleg Európában tapasztalható válság közvetlen oka az amerikai kutatóműhely szerint abban keresendő, hogy a II. világháborút követően az európai hatalmaknak fel kellett adniuk észak-afrikai gyarmataikat, miközben olcsó munkaerőre volt szükségük a háború utáni gazdaságuk beindításához. A korábbi birodalmi-gyarmati kapcsolatok révén muszlimok tömegei érkeztek Európába, és a kontinensen létrejött gazdasági közösség átjárható határai miatt az Európai Unión belül bárhol letelepedhettek. A muzulmánoknak "kapóra jöttek" a jól fizető európai állások, eszükbe sem jutott azonban, hogy a munkavállaláson kívül kulturális téren is részévé váljanak Európának.

A helyzetet tovább bonyolította az a tény, hogy Európában a kereszténység a második világháború után elveszítette kulturális dominanciáját, s a politikai gondolkodás fő áramát az állam és az egyház szétválasztásán túlmenően is a szekularizáció doktrínája váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy a vallást a magánélet berkeibe száműzték, és semmilyen szerepet nem kapott a közéletben. Ez lehetővé tette, hogy magánéletében bárki bármilyen elvet sajátjává tegyen, azonban megnehezítette, hogy a társadalom tagjai számára közösséggé kovácsoló identitást nyújtson. Egyrészt teret adott a liberális multikulturalizmusnak, másrészt a különböző kulturális közösségek elszigetelt egymás mellett éléséhez vezetett.

A Stratfor igazgatója úgy véli, hogy az Európában letelepedett muszlimok teljesen elutasítják a szekularizációt. Amíg ez utóbbit az európaiak a vallásos szekták konfliktusaiból kiemelő, haladó szellemű gondolkodásmódnak és a kultúrák békés együttéléséhez alapvetőnek tartják, a muszlimok - és néhány keresztény - egyszerűen a kereszténység hanyatlásának és a hit gyengülésének látják.

George Friedman emellett úgy látja, hogy az Észak-Afrikából vagy Törökországból Európába érkezett muszlimokat a többségi társadalom nem tartja európainak. Miközben a felszínen az Egyesült Államok mintájára a befogadó multikulturalizmus liberális koncepcióját hirdették meg Nyugat-Európában, a gyakorlatban a kulturális törésvonalak mentén az egyes közösségek bezárkóztak, és gettók alakultak ki. Például Párizs külvárosaiban zsúfolt többemeletes háztömbökben élnek a muszlim bevándorlók letelepedett generációi, teljesen elkülönülve a francia lakosságtól.

Különösen nehéz sorsuk van a második és harmadik generációs bevándorlóknak, akik már a befogadó országban születtek. Hiszen ők már nem rendelkeznek azokkal a kulturális gyökerekkel, amelyeket távoli hazájukat otthagyó szüleik hordoznak, ugyanakkor még a többségi társadalomba sem képesek beilleszkedni. Egy másik, az amerikai National Interest szakfolyóiratban közölt elemzés szerint így egyfajta "kettős elidegenedés" alakul ki: sem a szülők által képviselt kultúrához nem kötődnek, sem a többségi társadalom elvárásait nem tudják vagy akarják teljesíteni. Ez egyfajta "kulturális skizofréniához" vezet, a gyökértelenség érzetével.

A Charlie Hebdo elleni merényletet elkövető testvérpár egyik tagjának, Sérif Kouachinak az ügyvédje 2005-ben egyfajta "zavarodott kaméleonnak" nevezte kliensét, s a National Interest szerint ez tökéletesen leírja a kettős elidegenedés állapotát. Ezt az "identitáshiányt" töltheti be sok esetben a vallás, amely erős közösségtudatot kínál egy kevéssé befogadónak tűnő többségi társadalomban. A párizsi merényletek elkövetői esetében az iszlám vallás szélsőséges felfogása adott irányt és közösségtudatot a kitaszítottságban élő Kouachinak.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×