Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Neves közgazdászok reformokat sürgetnek Németországban és Franciaországban

Franciaországnak rugalmasabbá kellene tennie a munkaerőpiacát, Németországnak pedig többet kellene beruháznia és több bevándorlót kellene befogadnia. Többek között ezek a javaslatok szerepelnek abban a jelentésben, amelyet a német és a francia gazdasági miniszter felkérésére egy-egy neves német, illetve francia közgazdász készített az eurózóna két legnagyobb gazdaságának ösztönzése érdekében.

Sigmar Gabriel és Emmanuel Macron októberben érte fel Jean Pisary-Ferryt és Henrik Enderleint, hogy állítsák össze a mindkét ország tartós gazdasági növekedését elősegítő konkrét javaslataikat tartalmazó jelentést.

A csütörtökön Párizsban bemutatott tanulmányban a két szakember úgy látja, hogy Franciaországnak "sürgős és konkrét reformokra" van szüksége, Németországnak pedig abba kell hagynia a "hosszú távú komoly kihívások" miatti feladatok "halasztgatását".

A közgazdászok a sürgős helyzetre hívták fel a figyelmet. "Fordulóponthoz érkeztünk. A gazdasági, társadalmi és politikai veszélyek, amelyekkel Európa szembesül mindannyiunkat veszélybe sodorja. A megosztottság mindenki számára fájni fog. Párizsnak és Berlinnek közös a felelőssége, hogy hogy ezt megakadályozza" - fogalmaznak. "A következtetésünk egyszerű: Franciaország és Németország túl sok időt szán közös kezdeményezések és nyilatkozatok kidolgozására. Tettekre van szükség" - tették hozzá.

Franciaországnak a szakértők szerint a "rugbiztonság (rugalmasság + biztonság) modelljét kellene alkalmazni a munkaerőpiacán, valamint a német szociális partnerek pragmatizmusát kellene magáévá tennie, ezzel megteremthetné annak a lehetőségét, hogy a vállalatokon belül egyszerűbbé váljon a munkaidő kialakítása.

"Fontosabb lenne a munkaerőpiac strukturális jellemzőiről beszélni a politika szimbólumokról szóló viták helyett, ez különösen igaz a 35 órás munkahétre" - hívták fel a figyelmet.

A közgazdászok azt is megállapították, hogy Franciaországban a fizetések a gazdaság lassulásának ellenére is növekedtek. Szerintük a fizetésekről szóló tárgyalások közti időt a jelenlegi egyről három évre kellene növelni, és a minimálbér indexálását is meg kellene reformálni.

Németországban a múltban végrehajtott reformok sikere helyett a figyelmet a hosszú távú kihívások felé kellene fordítani a szakemberek szerint. Miután az ország "legfőbb gyengéje" a demográfiai csökkenés, a jelentés szerint "növelni kell a bevándorlást": az országnak évente 300 ezer embert kellene befogadnia. "A német társadalom vajon készen áll-e erre?" - tették fel ugyanakkor a kérdést.

A közgazdászok úgy látják, hogy Németországnak nem szabadna a dolgozni kívánó anyákat visszatartani a munkától, és meg kell teremteni a jogot arra, hogy azok, akik családi okok miatt részidőben dolgoznak, újra teljes idejű munkát vállalhassanak.

A szakértők szerint Európa legjelentősebb gazdaságának növelnie kellene a befektetésekre fordított összegeket: a jelenleginél 24 milliárd eurónál többet kellene beruháznia a következő három évben. Ez több mint a duplája annak, amit Berlin tervez 2018-ig.

A közgazdászok szerint Európának egyesített energetikai és digitális piacra lenne szüksége. Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének befektetésösztönző csomagtervét pedig szerintük bővíteni kéne: a 21 milliárd eurós, közpénzekből létrehozandó Európai Stratégiai Befektetési Alap nem elegendő, kezdetnek legalább 30 milliárd eurót kellene a tagállamoknak az asztalra tennie.

A javaslatok egy részét a két ország miniszterei azonnal elutasították közös sajtótájékoztatójukon. Emmanuel Macron francia tárcavezető kizárta, hogy a fizetésekről háromévente legyenek megállapodások, s a minimálbér kiszámításának módján sem kíván változtatni. Német kollegájának, Sigmar Gabrielnek pedig kétségei vannak afelől, hogy Németország évente 8 milliárd euróval többet tudna fordítani a beruházásokra, mert szerinte a befektetési deficit elsősorban a magánszektort terheli.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×