Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Festményeket találtak a Nagy Sándorhoz köthető sír falán Görögországban

A sírba temetett személyről adhatnak felvilágosítást azok a festmények, amelyeket a régészek a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz - Kr.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető, az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében lévő monumentális sír oszlopain fedeztek fel.

Kosztasz Taszoulasz görög kulturális miniszter elmondta, hogy a mauzóleum falán végzett restaurációs munkák során embereket, szerszámokat és egyéb tárgyakat ábrázoló hétköznapi jeleneteket bemutató festményekre bukkantak.

A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben találtak először emberi csontmaradványokat a harmadik kamra padlózata alatt 1,5 méter mélyen.

Az Athéntől 570 kilométerre lévő ókori várost időszámításunk előtt 437-ben alapították. Az Amphipolisz környékén feltárt titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak. Az ásatások 2012-ben kezdődtek.

Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A feltételezések szerint Nagy Sándor anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó.

A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.

Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forintot) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az ügyfeleket elviszik, a kockázatot otthagyják – Soha nem látott kihívókkal találták magukat szembe a bankok

Az ügyfeleket elviszik, a kockázatot otthagyják – Soha nem látott kihívókkal találták magukat szembe a bankok

Tíz év múlva is a hagyományos hitelintézetek uralhatják a globális bankrendszer eszközeinek mintegy háromnegyedét, ám a technológiai szolgáltatók a bevételek akár 40 százalékát is elorozhatják tőlük. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) elemzése szerint a digitalizáció szétrobbantja az ügyfélkapcsolatokat, a bevételszerzést és a kockázatvállalást: a bankok háttérszolgáltatóvá válhatnak (az ügyfél a platformé lesz, a kockázat a banké maradhat), miközben forrásaik ingatagabbá válhatnak, technológiai függésük pedig erősödhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×