A képviselők csütörtök délután három óráig frakciónként 2-2 újabb kérdést intézhetnek írásban az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági ügyek EU-biztosának jelölt magyar politikushoz.

Az egyes frakciók szakbizottsági koordinátorai ugyanis nem tudtak megegyezésre jutni a jelölt értékelését illetően - közölte az említett forrás. A liberális, a radikális baloldali, a zöldpárti és az euroszkeptikus koordinátor egyértelműen kifogásokat emelt Navracsics Tiborral szemben. A szabály az, hogy ha akár egy koordinátor is kifogást emel, akkor össze kell hívni az egész bizottságot, ahol szavazással döntenek. Navracsics ügyében szavazást kértek a szociáldemokraták is.

A magyar jelöltnek hétfőig el kell juttatnia írásbeli válaszait a pótlólag feltett kérdésekre. Ezeket az EP oktatási és kulturális bizottsága hétfő délután megvitatja, majd szavazással dönt arról, hogy támogatja-e a jelöltet.

Szerdai meghallgatásán Navracsics Tibor közölte: az Európai Bizottság lojális és független tagja kíván lenni, az uniós alapértékekben, valamint a biztosi függetlenségben hisz, biztosként pedig a szerződés őreinek egyike lenne, a rábízott tárcát az európai integráció arcává és emberi lelkévé óhajtja tenni.

A magyar politikus hat követendő célt vázolt fel a meghallgatáson. Elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást, majd másodikként arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Harmadikként Navracsics Tibor azt mondta, el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon. Negyedikként a magyar kijelölt biztos ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal. Ötödikként azt említette, hogy be akarja vonni a fiatalokat a politikakészítésbe, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani. Végül pedig a magyar kijelölt biztos szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben.

Navracsics Tibor az Orbán-kormányban végzett tevékenységével kapcsolatosan is több kérdést kapott, beleértve a korábbi konfliktusokat az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal a médiatörvény, az igazságszolgáltatás függetlensége, az adatvédelmi biztos és a civilszervezeteknél zajló ellenőrzések okán. Navracsics visszautasította, hogy ne lenne elkötelezett európai. Mint mondta: ő akkor is kiállt az európai integráció mellett, amikor az nem volt különösebben divatos Magyarországon. Mint mondta: igazságügyi miniszterként több vitás kérdésben ő tárgyalt az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal, ő állapodott meg a viták rendezéséről, és ő érte el, hogy az érintett jogszabályok összhangba kerüljenek az európai integráció szellemiségével.

Egy képviselő Orbán Viktor szavait idézte fel a meghallgatáson, miszerint a magyar kormány újfajta kapcsolatra törekszik majd az új magyar biztossal, és bízik abban, hogy a magyar érdekeket fogja képviselni Brüsszelben. A képviselő feltette a kérdést, vajon a magyar miniszterelnök nem érti az Európai Unió működését, a biztosok függetlenségét, vagy alá akarja ásni azt.

Navracsics Tibor, emlékeztetve arra, hogy ez most az ő biztosjelölti meghallgatása, arra kérte a képviselőket, hogy az ő kijelentéseiből induljanak ki, és azokat vegyék irányadónak.

A meghallgatások szabályai szerint az úgynevezett koordinátoroknak, a képviselőcsoportok bizottsági vezetőinek 24 órán belül dönteniük kell arról, hogy támogatja-e a bizottság a kijelölt biztost, ha nem tudnak dönteni, akár újra meg is hallgathatják a kijelölt biztost, és végül a bizottság szavazással is dönthet arról, támogatja-e a kinevezést.

A jog szerint az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kivenezését megvétózza, a plenáris ülés egyetlen egyszer szavaz arról, hogy támogatja-e az egész biztosi kollégium kinevezését. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost.

Ennek veszélye egyetlen egyszer fenyegetett, 2004-ben, amikor az Olaszország által jelölt, és José Manuel Barroso által igazságügyekért, szabadságért és biztonságért felelős biztosnak kijelölt, mélyen hívő és vallásos Rocco Buttiglionével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, hogy nem fogja tudni garantálni a diszkriminációmentességet hivatala gyakorlása közben. Korábban úgy nyilatkozott, hogy bűnnek tartja a homoszexualitást, és nézetei szerint a család célja, hogy a nők gyereket szülhessenek, és élvezhessék egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk. Bizottsági meghallgatásán Rocco Buttiglione kiállt véleménye mellett, és közölte, hogy személyes nézetei nem befolyásolják majd a munkáját. Ennek dacára José Manuel Barroso kénytelen volt átalakítani a tárcák elosztását, Buttiglione visszalépett, Róma pedig Franco Frattinit küldte Brüsszelbe.