Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós állampolgársági ügyeket szánja a magyar jelöltnek, aki az előző Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, az idén tavasszal tartott választások után átalakított kabinetben pedig külgazdasági és külügyminiszter volt.

Navracsicsot az EP kulturális és oktatási bizottsága, valamint társmeghallgató bizottságként az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjai faggatják szakmai elképzeléseiről, igyekeznek felmérni felkészültségét.

A biztosjelöltek már előzetesen, írásban is kaptak kérdéseket, amelyek egyfelől általános kompetenciájukra, európai elkötelezettségükre, illetve személyi függetlenségükre, másfelől a nekik szánt portfólióra, illetve a területtel kapcsolatos teendők ellátása során az Európai Parlamenttel való együttműködési szándékaikra vonatkoztak. A jelöltek még a meghallgatás előtt szintén elküldték írásban megfogalmazott válaszaikat.

Navracsics Tibor a kérdésekre adott válaszadás során egyebek közt kitért arra, hogy a Juncker-bizottságon belül a neki szánt tárca irányítójaként három bizottsági alelnök felügyeleti területét érintő célok megvalósításán tevékenykedne. E három alelnöki terület a következő: a munkahelyteremtés, növekedés, beruházások és versenyképesség területe (amelyre a jelölt a finn Jyrki Katainen), a digitalizált egységes piac területe (erre a jelölt az észt Andrus Ansip), valamint az euró és a szociális párbeszéd területe (amelyre a jelölt a lett Valdis Dombrovskis).

A magyar jelölt az írásbeli válaszában a kultúráról úgy vélekedett, hogy az lényegi eleme Európa identitásának és összetartozásának, és "arra emlékeztet bennünket, hogy az EU mindenekfölött mindig is értékközösség volt és marad". Navracsics szerint ezért a kultúrát nem szabad feláldozni más politikai célok érdekében.

Navracsics azt is hangsúlyozta írásbeli válaszai sorában, hogy az oktatást meg kívánja tartani a 2020-ig szóló uniós stratégia középpontjában.

"A befogadó jellegű és fenntartható növekedés megköveteli, hogy korszerűsítsük oktatási és képzési rendszerünket" - állapította meg, és hozzátette: ehhez arra van szükség, hogy a tagországok a közpénzügyek megszilárdításának, vagyis a pénzügyi egyensúly helyreállításának az időszakában is okos beruházásokat eszközöljenek az oktatás területén.

Az ERASMUS+ nemzetközi oktatási-képzési csereprogram támogatásával kapcsolatban Navracsics Tibor válaszában kiemelte a nemzeteken átnyúló kihívások megválaszolásának, a bevált, jó gyakorlati eljárások cseréjének a fontosságát.

Ami az európai állampolgárság kérdéskörét illeti, a magyar biztosjelölt megállapította: az elmúlt években nagy mértékben romlott az EU-ról és az uniós intézményekről alkotott közvélekedés, ami "politikailag tarthatatlan". Szerinte "a tagállamoknak van a legtermészetesebb és legközvetlenebb kapcsolatuk saját polgáraikkal, mindazonáltal javítanunk lehet és kell (a helyzeten) Brüsszelből".