Porosenko a tűzszünet bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a fegyvernyugvást hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania. Hangsúlyozta, hogy "minden lehetségest, sőt a lehetetlent is meg kell tenni, hogy véget érjen a vérontás" Kelet-Ukrajnában.

A fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyv a harcoló felek között közvetítő, Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport ülésén született meg, bár az egyezség tágabb kérdéseiről Porosenko már korábban megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek. Az Interfax hírügynökség értesülései szerint a jegyzőkönyv tizennégy pontból áll, és egyebek mellett tartalmazza a tűzszünet ellenőrzésének részleteit, valamint rendelkezik a két oldal közti fogolycseréről is.

A Reuters forrása szerint az egyezség értelmében a két fél fegyveres erői jelenlegi állásaikon maradnak a tűzszünet alatt, amelyet az EBESZ megfigyelői fognak felügyelni. A brit hírügynökség arra is emlékeztetett, hogy az eheti tárgyalások során felmerült egy kelet-ukrajnai humanitárius korridor létrehozása, valamint a konfliktus által lerombolt területek újjáépítésének megkezdése is, így vélhetően ez is a jegyzőkönyv része lesz.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kijevi kormány ülésén azt mondta a bejelentés előtt, hogy a megállapodásnak három elemet kell tartalmaznia: a fegyvernyugvást, az "orosz erők és az orosz banditák és terroristák" kivonását Ukrajnából, illetve az ukrán-orosz államhatár helyreállítását.

Jacenyuk egyúttal hangsúlyozta, attól tart, hogy Oroszország meg fogja szegni a tűzszünetet, ezért biztosítékokra, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatására van szükség a béke betartatásához.

A kelet-ukrajnai szakadár erők megerősítették a tűzszüneti jegyzőkönyv aláírását. Olekszandr Zaharcsenko, a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke azt mondta, az egyezség "lehetőséget ad nemcsak a civilek, hanem azok életének megmentésére is, akik fegyvert ragadtak, hogy megvédjék földjüket és eszméiket".

Ugyanakkor a másik kelet-ukrajnai szakadár entitás, a Luhanszki Népköztársaság vezetője, Igor Plotnickij újságíróknak azt mondta, hogy a tűzszünet ellenére továbbra is el akarnak szakadni Ukrajnától. A tűzszünet "nem jelenti azt, hogy véget ért az elszakadáshoz vezető utunk" - fogalmazott.

Hírügynökségi jelentések szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városánál még a tűzszünet bejelentését megelőző órákban is heves harcok folytak a szakadárok és a hadsereg között. A félmilliós, stratégiailag fontos helyen fekvő várost egyes nyugati vádak szerint az orosz reguláris erők támogatásával vették ostrom alá a szakadárok a közelmúltban.

A Viktor Janukovics ukrán elnök február végi elmozdítása után kitört konfliktusban az ENSZ becslései szerint mintegy 2600 ember vesztette életét Ukrajna két keleti megyéjében, Donyeckben és Luhanszkban. A kijevi vezetés és nyugati országok szerint Moszkva pénzeli és felfegyverzi az oroszbarát szakadár erőket, és egyes vádak szerint az orosz reguláris erők is részt vesznek a harcokban. Oroszország ezt tagadja, és saját népe legyilkolásával vádolja Kijevet.