A kelet-ázsiai ország egyik jelképének is számító nagy fal Ming-dinasztiából származó (1368-1644) része háromnegyedének megőrzéséről nem gondoskodnak megfelelően, a 8 ezer 850 kilométeres építménynek mindössze tíz százaléka van jónak nevezhető állapotban - idézi a Hszinhua hírügynökség Vu Kuo-csiangot, a kínai nagy fal társaság főtitkárát, aki egy hétvégi szakmai szemináriumon szólalt fel.

A társaság a fal világörökség listájára való felvétele, 1987 óta kíséri figyelemmel az építmény állapotát, megőrzését, kutatja javításának lehetőségeit.

A fal fenntartására nem fordítanak elég pénzt, emellett a felelőtlen ipari fejlesztés, a helyi lakosság okozta károk és az illegális bányászat okozzák a legnagyobb gondokat - állítja a társaság. Az időjárás viszontagságai és a természeti katasztrófák - földrengések, áradások - jelentősen hozzájárulnak a fal pusztulásához, de a legtöbb kárt az emberi tevékenység okozza - fogalmazott Vu.

A szakember szerint a helyi építkezési projekteknél nem veszik figyelembe a fal fenntartásának fontosságát, a lakosok büntetlenül hordják el a fal köveit és a földet saját házaik építkezéseihez. A probléma a fal szegényebb tartományokban húzódó részein a középső tartományokhoz képest is súlyosabb, itt a felügyelet szinte teljes hiánya jellemző.

A fal megőrzéséhez egy központi pénzügyi alap létrehozására lenne szükség. A világörökségi helyszín védelméről 2006-ban már elfogadtak Kínában egy szabályozást, miszerint a fenntartás költségeit már a tervezésénél bele kell foglalni a tartományi költségvetésekbe, ám a rendszer azóta sem működik. A központi költségvetés évente fordít ugyan egy-egy nagyobb összeget a fal javítási munkálataira, az viszont csak a legégetőbb gondokon segít. A becslések szerint a falnak mára körülbelül 40 százaléka tűnt el.