Az Észak- és Dél-Amerika közti Panama-földszoros átvágását már V. Károly német-római császár is fontolóra vette, ám az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti mesterséges vízi utat csak 1881-ben kezdték építeni. A kivitelező francia társaság azonban rosszul mérte fel a földrajzi és éghajlati adottságokat, nem számolt árvízzel, földcsuszamlással és járvánnyal, továbbá a költségeket is alábecsülte, így a vállalkozás tőzsdei csődje nyomán született meg a "panamázás" kifejezés.

A már egyszer leállított munkálatokkal a társaság akkor hagyott föl végleg, mikor az amerikaiak bejelentették, hogy vízi átkelőt építenek Nicaraguán keresztül. Ekkorra a francia befektetők veszteségeik csökkentéseként 40 millió dollárért átadták a társaság minden vagyonát és összes dokumentációját az amerikaiaknak, akik így el is álltak a nicaraguai építkezéstől. Akkor azonban Panama még Kolumbiához tartozott, amelynek kormánya nem szimpatizált az amerikaiakkal, ezért az Egyesült Államok hathatós támogatást nyújtott Panamának az elszakadáshoz, és az 1903. november 3-án függetlenné vált Panama azonnal alá is írta a megállapodást a beruházás folytatásáról.

A franciák kudarcából tanulva amellett, hogy az amerikaiak elejét vették a sárgaláz és a malária terjedésének, lemondtak a tengerszinten vezetett csatorna tervéről és zsiliprendszerrel hidalták át a 27 méteres szintkülönbséget az óceánok és a Gatún-tó között, amely a természetes csapadékból származó, felduzzasztott vízzel táplálja ezt a zsiliprendszert.

A csatorna építésének összköltsége 639 millió dollárt tett ki, az amerikaiak része ebből 375 millióra rúgott. A 77,1 km hosszú mesterséges vízi út megnyitásakor évente ezer kisebb-nagyobb hajót navigáltak át az egyik óceánról a másikra. Mára ez a szám meghaladja a 14 ezret, ezért a létesítmény fejlesztéséről 2006-ban a panamai lakosság népszavazáson döntött. Csakhogy a munkálatokat idén februárban a kivitelező nemzetközi konzorcium pénzügyi viták és finanszírozási nehézségek miatt felfüggesztette.

Júliusban felröppent a hír, hogy egy régi elképzelést valóra váltva Nicaraguán keresztül is összekötné a Karib-tengert a Csendes-óceánnal egy Hongkongban bejegyzett pénzügyi csoport. Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem dékánja szerint a hatalmas környezetkárosítással és kínai felügyelettel járó beruházás óriási geopolitikai átrendeződéssel járna.

Kína egyebek mellett venezuelai olajat importálna az új csatornán keresztül, a tervek szerint 2020-tól.