"Nyugodtan, méltósággal és hatékonyan kell építenünk országunkat, nem elszigetelve magunkat a külvilágtól, s nem megszakítva a kapcsolatot partnereinkkel." Az orosz társadalomnak össze kell fognia és mozgósítania erőit, "de nem háborúkra vagy valamiféle konfliktusokra" készülve, nem valakikkel való szembenállásra, "hanem az Oroszországért való kitartó munkára" - fogalmazott Putyin.

Országa külpolitikai magatartásával kapcsolatban az orosz elnök azt mondta, Oroszország érvényesíteni fogja nemzeti érdekeit, de nem törekszik arra, hogy ezt fegyveres erővel tegye.

"Világszerte az összes partnerünknek meg kell értenie, hogy Oroszország, mint minden más nagy, erős szuverén állam, különböző módokon érvényesíti nemzeti érdekeit, és ezek között van a fegyveres erő (bevetése) is. Ez azonban nem csodaszer, és másokkal ellentétben nem szándékozunk végigrontani a világon, egy borotvapengével hadonászva. De mindenkinek meg kell értenie, hogy ilyen dolgok is vannak az arzenálunkban" - mondta.

Putyin egyúttal azt állította a Krímben orosz miniszterek és parlamenti képviselők előtt mondott beszédében, hogy Oroszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető leggyorsabban véget érjenek a harcok Ukrajnában. Azt mondta, hogy Ukrajna "véres káoszba, gyilkos polgárháborúba" süllyedt, az országban humanitárius katasztrófa következett be.

A kijevi vezetés és nyugati országok korábban számos alkalommal azzal vádolták meg Moszkvát, hogy tevékenyen támogatja, felfegyverzi, sőt egyesek szerint egyenesen irányítja a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, akik hónapok óta harcolnak a hadsereggel az ország orosz ajkú keleti részén.

Nyugati megfigyelők békülékeny hangneműnek értékelték Putyin megszólalását. A Reuters brit hírügynökség azt írta: Putyin nyilatkozata visszafogott volt, az orosz elnök kerülte azt a fajta kemény hangnemet, amely a korábbiakban az ukrán válság alatt jellemezte nyugati vezetők felé intézett kijelentéseit.

Az orosz elnök ugyanakkor azt is leszögezte: Moszkva nem hagyhatja, hogy a külvilág "lekezelően vagy kioktatóan viselkedjen vele". Egyúttal azt is bejelentette, hogy Moszkva fejleszteni fogja krími katonai jelenlétét, és harcászati egységet fog létrehozni a Kijev és a nemzetközi közösség döntő többsége által továbbra is Ukrajna részének tartott félszigeten.