A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk az iráni atomprogramról szóló genfi ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, és bár sikerült előrelépéseket elérniük - például az araki nehézvizes reaktor tekintetében -, a tárgyalók szerint az álláspontok között még mindig vannak lényeges különbségek.

A vasárnapi határidőről már napok óta minden tárgyaló fél úgy vélte, hogy nem tartható.

A vitás kérdések közé tartozik az urándúsítás ügye. Irán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern centrifugája maradjon meg - jelenleg mintegy 10 ezer működik és 19 ezret szereltek fel - a Nyugat viszont attól tart, hogy Irán nukleáris fegyver gyártásához használhatja az uránt. Teherán következetesen tagadja ezt, és azt hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.

A nemzetközi közösség arra igyekszik rávenni Teheránt, adjon objektív garanciákat arra, hogy nem gyárt atomfegyvert, cserébe pedig felajánlják az iráni gazdaságot érintő korlátozások feloldását.

A szankciók feloldása ugyancsak a vitás kérdés, nem világos ugyanis, hogy miként enyhítsenek vagy oldják fel teljesen a büntetőintézkedéseket. Az amerikai delegáció többször is rámutatott, hogy a számos szankciónak csak egy része az, amelyet az atomprogram miatt foganatosítottak. Más részüket az emberi jogok megsértésére, valamint arra hivatkozva fogadták el, hogy Irán támogatja a nemzetközi terrorizmust.

A tavaly novemberben született átmeneti megállapodást felváltó végleges egyezségről februárban kezdtek tárgyalásokat a hatok és Irán képviselői. Az egyeztetések várhatóan szeptemberben folytatódnak - közölték péntek éjjel diplomaták.