Rácz András ugyanakkor úgy vélekedett: furcsa kettősség jellemezte a politikus karrierjét. Ugyanis miközben korrupcióellenes kampánnyal került az 1940-es évek végétől kezdve a szovjet politika élvonalába, a független Grúzia legkorruptabb időszaka volt az a nyolc év, amíg az ország vezetője volt.

Felidézte, hogy Eduard Sevardnadze 1985-ben vált a Szovjetunió külügyminiszterévé. Felismerte, hogy szuronyokkal és tankokkal nem lehet sem jószomszédi viszonyt, sem barátságot építeni. Ezt a véleményét pedig érvényesítette a moszkvai keményvonalasokkal szemben is - emelte ki Rácz András, hozzátéve: ennek a politikának is köszönhető, hogy a Szovjetunió fokozatosan és rendezett módon elengedte Közép-Európát.

Sevardnadze még Gorbacsovval is szembekerült a Szovjetunió utolsó éveiben. Gorbacsov ugyanis szeretett volna megőrizni valamilyen fajta kommunizmust, míg Sevardnadze tovább kívánt menni a reformokkal.

Grúzia vezetőjeként ugyanakkor nem tudott ellenállni a hatalmi klánok törekvéseinek, ami korrupciós csapdába ejtette az országot. Legnagyobb érdeme viszont, hogy Grúziát mégis csak kivezette a polgárháborúból - értékelte a politikus tevékenységét Rácz András.

Végül hangsúlyozta, hogy a volt szovjet elit egyik utolsó tagja távozott, hiszen ma már az egykori szovjet vezetők közül lényegében csak Mihail Gorbacsov van az élők sorában.

Sevardnadze történelmi szerepe vitathatatlan - mondta a szakértő.

Életének nyolcvanhetedik évében hétfőn Tbilisziben halt meg Eduard Sevardnadze volt grúz államfő, az egykori Szovjetunió utolsó külügyminisztere, aki a Mihail Gorbacsov által elindított peresztrojka idején állt a külügyi tárca élén, és jelentős szerepet játszott a hidegháború lezárásában.