Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

London korlátozná a bevándorlást a szegényebb EU-országokból

Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a kormányzó brit Konzervatív Párt a jelenlegi tagállamokra is kiterjedő számszerű bevándorlási korlátozást kíván bevezetni a szegényebb kelet-európai EU-társállamokkal szemben.

A The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak magas beosztású kormányilletékesek elmondták: London korlátokat akar állítani a bevándorlás elé olyan uniós országok esetében, amelyeknek hazai összterméke (GDP) "eltér" Nagy-Britanniáétól. "Továbbra is fogadnánk például románokat, de megszabnánk egy felső számszerű határt arra, hogy hányan jöhetnek" - idéz egy név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselőt a brit lap.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli.

David Cameron miniszterelnök tavaly év végén a Financial Times című üzleti napilapban megjelent cikkében részletesen is ismertette London e követeléseit. A kormányfő akkori írása szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását az unión belül, és amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a 2004-es keleti EU-bővítés utánihoz hasonló, nagyon nagy arányú migráció elkerülését.

A konzervatív párti brit kormányfő már abban a cikkben is indítványozta, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelmének el kellene érnie egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban.

Ez a javaslat a jövőben EU-taggá váló új tagországokra vonatkozott, a The Sunday Telegraph azonban hangsúlyozza, hogy a Konzervatív Párt vezető tisztviselői által felvázolt új, "radikális" tervek alapján a korlátozások az Európai Unióba már felvett, de a brit jövedelmi szintektől még elmaradó tagállamokra is kiterjednének.

A vasárnapi brit lap szerint a Konzervatív Párt "legfelső szintjein is" támogatott elképzelésekből egy "kétkörös Európa" modellje rajzolódik ki. A külső körbe Nagy-Britannia mellett Dánia és Svédország tartozna; ezek az országok hivatalosan deklarálnák, hogy soha nem csatlakoznak a "belső körbe" tartozó, mind szorosabb integrációra törekvő euróövezethez, ehelyett az EU-val folytatott kereskedelemre összpontosítanának, de a jelenleginél sokkal lazább társulási formában.

Cameron már korábban bejelentette, hogy a brit-EU viszonyrendszer alapvető újratárgyalására törekszik az Európai Bizottsággal, és 2017-ig népszavazást tervez kiírni a brit EU-tagság jövőjéről. A brit választóknak a Brüsszellel tervezett tárgyalássorozat eredményei alapján kellene dönteniük arról, hogy az Európai Unión belül vagy azon kívül szeretnék tudni hazájukat.

Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Majdnem tízszeresére nő a háztartások és egyes kisvállalkozások által fizetendő villamosenergia-alapdíj januárban, a többletet azonban az állam fizeti meg a háztartások helyett. A vállalatoknak ígért, átlagosan 55 százalékos rendszerhasználati díj csökkentésből elsősorban a nagyfogyasztók profitálhatnak, a kisebb cégek terhei viszont emelkedhetnek. Bár az általunk megkérdezett elosztói szakemberek szakmailag előrelépésnek tartják az átalakítást, a lakossági terhek állami átvállalása újabb kérdéseket vet fel a rendszer érettsége kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×