Mint közölte, az illetékes magyar hatóságok Kovács Béla képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemmel fordultak hozzá.

Az ügyet a házszabály értelmében az EP jogi bizottsága elé utalták. A szakbizottságnak, annak érdekében, hogy az ügyben kialakíthassa álláspontját, joga van az általa szükségesnek tartott további tájékoztatást kérni a magyar hatóságoktól - tette hozzá a parlamenti elnök.

Május 15-én, vagyis tíz nappal a magyarországi EP-választások előtt vált ismertté, hogy Polt Péter legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton az EP-elnöki teendőket akkor is ellátó Schulzhoz fordult, indítványozva, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A Magyar Nemzet pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos
képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük. Közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat. Az EP-képviselő - aki a május 25-i választáson újra EP-mandátumot nyert, határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás alatt állna, illetve hogy az oroszok finanszíroznák.

Miután az EP jogi bizottsága kialakítja álláspontját, azt a parlament plenáris ülése elé terjeszti, ahol döntenek majd a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogáról.