Ilves úgy vélte, hogy Oroszország nem lehet "stratégiai partner" sem. A politikus ezzel arra utalt, hogy az orosz elnök múlt heti bécsi látogatásakor az osztrák OMV és az orosz Gazprom energiaipari vállalat aláírta a Déli Áramlat osztrák szakaszának kiépítéséről szóló szerződést.

"Ez nagyon aggaszt bennünket. Ez egy nagyon veszélyes helyzet" - mondta az észt elnök, és hozzátette, hogy országa nem bízhat többé az 1945 után kötött biztonsági szerződésekben. Az Oroszország szomszédságában fekvő balti állam a NATO tagja, és határozottan elítéli a Kelet-Ukrajnában dúló válságot, amelyben folyamatosan összecsapnak az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők.

Az észt államfő a biztonsági kérdésekhez képest a gázellátás miatt kevésbé aggódik. Mint kifejtette: miközben Észtország teljes gázimportja Oroszországból származik, ez energiafelhasználásának csupán 13 százalékát teszi ki. Emellett a balti ország az utóbbi időben egyre nagyobb összegeket fordít a megújuló energiaforrásokra. "Nem vagyunk annyira sebezhetőek, mint sok más ország" - magyarázta Ilves.

Fischer háromnapos észtországi és lettországi körútjának első állomásán, Tallinban Putyin látogatásával kapcsolatosan aláhúzta, hogy a jelenlegi helyzetben mennyire fontos nyitva tartani a kommunikációs csatornákat. Emellett az osztrák elnök újfent elmondta: hangsúlyozta a múlt héten a Kreml vezetőjének, hogy Ausztria támogatja Petro Porosenko ukrán elnököt.

Az osztrák államfő azt is leszögezte, hogy Putyin és közte nem volt egyetértés a Krím kérdésében. A dél-ukrajnai Krím félszigetet márciusban, egy vitatott népszavazás után csatolták Oroszországhoz.