A China Daily napilap összeállítása a nemzeti személyazonossági információs központ adatait idézi. Eszerint a kínai szülők előszeretettel választják irányként a történelmi eseményeket gyermekeik névadásánál. A kelet-ázsiai országban nincsenek a nyugati országokhoz hasonló fix keresztnevek, a szülők kedvükre találhatják ki azt újszülöttjeiknek.

Ebből fakadóan magyarra lefordítva számos "Országépítés", "Olimpia" vagy "Demokrácia" nevű személlyel találkozni, a történelmi trendek változásától függően. A személyazonossági információs központ statisztikái szerint például a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítását követő tíz évben mintegy negyedmillió gyermeket neveztek el "Országépítés"-nek (Jianguo), emellett szintén a népköztársaságra utalva elterjedtek voltak az "Új Kína építése" (Jianhua) vagy az "Erős ország" (Guoqiang) nevek is. Az 1950-53 közötti koreai háború szintén nyomott hagyott a neveken, így több tízezer baba lett "Korea támogatója" (Yuanchao) vagy "Amerika aggressziójának ellenzője" (Kangmei).

A kulturális forradalom ideje alatt (1966-76) maga a kulturális forradalom (Wenge) is keresztnévvé vált, emellett a mai ötvenesek között számos "Vörösök védelme" (Weihong) vagy a Mao Ce-tungot támogatók oldaláról a "Tung védelme" (Weidong) nevűek is fellelhetők.

A reform és nyitás 1978-as meghirdetése után a szülők névadása is változott, és a tradicionális jelleget némiképp hátrahagyva mind inkább nyitottak a nemzetközi nevek felé.

A fontos történelmi események ugyanakkor a statisztikák szerint továbbra is kedvelt forrásként szolgálnak a szülők számára. A 2008-as pekingi olimpia miatt például több mint 30 ezer kisbaba lett "Olimpia", a 2010-es évek után pedig a kínai kormány által központi irányelvként hangoztatott, Konfuciuszig visszanyúló "Harmonikus társadalom" (Hexie) örvend kiemelt népszerűségnek.