Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Külügy: kerüljük el Boszniát és Nyugat-Szerbiát

A rendkívüli árvízhelyzet miatt a Bosznia-Hercegovinába tervezett utazások elhalasztását és Nyugat-Szerbia elkerülését kéri a magyar állampolgároktól a Külügyminisztérium konzuli szolgálata szerdai figyelmeztetéseiben.

A konzuli szolgálat szerdán honlapján közölte: Bosznia-Hercegovinában a múlt hétfőn kezdődött esőzések megszűntek, de az árvízi helyzet következtében kialakult kaotikus közlekedés viszonyokban továbbra sem állt bekedvező változás. Magyarország felől, északi irányból közúton a Gradiska határátkelőnél átkelve, az E-661-es úton Banja Lukáig, majd tovább az M-4-es úton Knezevo (Skender Vakuf)-Turbe-Travnik- Zenica útvonalon haladva lehet elérni Szarajevót. A főváros továbbra is Mostar irányából közelíthető meg és hagyható el a legkönnyebben. Az M-14/1 úton lévő Szlavonski Brod-i határátkelő működik, viszont az M-17-es út Dobojnál és Maglajnál továbbra is le van zárva. A samaci és a Zsupanje-Orasje határátkelő sem működik.

Az esőzések miatt a talaj mindenhol átázott, ezért bárhol történhetnek komoly földcsuszamlások, sziklaomlások, amelyek lehetetlenné tehetik a továbbhaladást és jelentős balesetveszélyt okozhatnak. A szakemberek ezért nem ajánlják a boszniai utazásokat, véleményük szerint szerdára normalizálódhat a helyzet.

A konzuli szolgálat azt javasolja, hogy azok, akiknek nem elengedhetetlen az utazás Boszniába, most ne induljanak útnak.

Az esőzések és az azt követő talajmozgások, földcsuszamlások következtében az 1991 és 1995 közötti boszniai háborúban telepített aknák a talajjal együtt mozogva változtatják helyzetüket, ezért jelentősen nő a véletlenszerű aknára futás, aknára lépés lehetősége. Az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, szalagok az árvíz miatt sok helyen megsemmisültek, így semmi sem figyelmeztet a veszélyre. Ezért a boszniai utazások alkalmával javasolt csak a szilárd útburkolatú utakon mozogni.

Az árvíz miatt jelentősen megnőtt a fertőzésveszély is. A boszniai hatóságok kérik a lakosságot és az országba utazó külföldieket, hogy kerüljék a vezetékes víz fogyasztását, és napjában többször mossanak kezet. A boszniai egészségügyi szolgálat a tífusz- és hepatitiszfertőzés veszélyének növekedésére is felhívta a figyelmet.

Szerbiát illetően a konzuli szolgálat azt kéri a magyaroktól, hogy az árvíz sújtotta nyugati országrészt és a Száva folyó, valamint a Kolubara, a Morava és a Drina környékét kerüljék el. Az áradások miatt többen életüket vesztették, 26 ezer háztartás maradt áram nélkül, több mint kétezer épületet árasztott el a víz, és további csaknem 1800 van veszélyben. A napokban tetőzik a Száva folyó Belgrádnál.

Az E75-ös autópálya elkerüli az árvíz sújtotta településeket, így az Macedónia és Bulgária felé is járható.

A szerb egészségügyi szolgálat ugyanakkor szintén arra figyelmeztetett, hogy az áradások után heveny gyomorbántalmak, valamint hepatitisz és tífuszos megbetegedések fordulhatnak elő a térségben.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×