Szakértők szerint egyre kevesebb az esélye, hogy életben találnák az eltűntnek nyilvánított 268 utast. A főleg középiskolásokat szállító komphajó 475 utasa és legénysége közül eddig 179-et sikerült kimenekíteni, 28 embert pedig hivatalosan is halottnak nyilvánítottak.

Nemrég elterjedt a hír, hogy a mentőcsapatoknak sikerült bejutniuk a hajótestbe, ám ezt gyorsan cáfolta is a dél-koreai parti őrség. A mentőcsapatok mindenesetre levegőt szivattyúztak a hajó éttermébe és kávézójába, ahol feltételezéseik szerint sokan tartózkodhattak a baleset idején.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök nemrég személyesen látogatta meg a mentőegységeket. A Reuters felvételén hallgató, amint közli: "Ennek nem kellett volna megtörténnie, mégis megtörtént. Teljes körű vizsgálatot rendelek el, ami megállapíthatja a baleset okait, hogy megtalálhassuk a felelősöket".

A baleset pontos okára még nem derült fény, ám az eddigi nyomozás megállapította, hogy a tragédia idején a kapitány nem volt a hajóhídon, a kompot a harmadtiszt kormányozta. A kapitány ellen a dél-koreai törvényeknek megfelelően várhatóan büntetőjogi eljárás indul. Ri Dzsun Sok bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, de felelősségét nem ismerte el.

Eközben több túlélő is azt nyilatkozta, hogy szakszerű mentéssel több ember életét lehetett volna megmenteni.

Közzétettek egy mobiltelefonnal készített videót is, amelyen hallható, hogy a hangosbeszélőn nyugalomra intették az utasokat a már süllyedő hajón. "Maradjanak a helyükön" - hallható a felvételen, az utasok pedig engedelmeskedtek, mentőmellényeikben feküdtek vagy ültek a földön, várva a segítséget. A legénység szerint a kapitány csak fél órával azután rendelte el az evakuálást, hogy a hajó süllyedni kezdett.

De a hatóságokat is rengeteg kritika érte a keresés rossz szervezése miatt, mert mire a kutatás megindult, már a hajó 95 százaléka elsüllyedt, a hozzátartozók pedig bérelt csónakokon mentek a roncs közelébe.

Az 1994-ben épült, Sewol komphajó magyar idő szerint szerda hajnalban süllyedt el. A 6825 tonnás hajó hetente kétszer tette meg az utat Incshon és Csedzsu között.