A legnagyobb változás, hogy az atomenergia teljes elutasítása helyett az "alapszintű ellátás" biztosításához nukleáris energiát is akarnak használni. Az új energiapolitikai koncepció azonban számszerűen nem határozta meg, hogy mekkora szerepet szánnak az atomenergiának.

Abe Sindzóról - és az őt támogató Liberális Demokrata Pártról (LDP) - már 2012-es hatalomra jutása előtt lehetett tudni, hogy pártolja az atomenergia használatát, de a közvélemény elutasító álláspontja miatt csak lassan haladt az új energiapolitika kidolgozása.

Elemzők szerint mostanra az is kétséges, hogy mennyire életképes a japán atomipar. A fukusimai atomerőmű-baleset után 2011-ben az ország összes atomerőművét leállították, ez azóta 50 milliárd dollárra becsült kárt okozott az atomenergia iparnak.

Már 16 milliárd dollár ment el az erőművek korszerűsítésére is, de a Reuters hírügynökség felmérése szerint a leállított 48 reaktor kétharmada zár marad, vagy a nagy költségek, vagy helyi tiltakozások, vagy biztonsági kockázatok miatt.

A japán kormány is tisztában van a kihívásokkal, mert az új koncepció szövegezésében a megújuló energiaforrások szerepét hangsúlyozzák legjobban, és csak mellette említik a nukleáris energiát. A megújuló energiaforrások elvárt arányáról szintén nincsenek számok, de a korábbi tervek szerint 2030-ra 20 százalékát kellene adniuk a teljes energiatermelésnek.