A 2012 decemberében miniszterelnöknek választott Abe Sindzó egyik legfőbb politikai célkitűzése volt, hogy a több éves gazdasági recesszió után tartós növekedési pályára állítsa Japánt.

A gazdasági növekedés eléréséhez Abe Sindzó kormánya és a kormánnyal szorosan együttműködő központi bank monetáris és fiskális élénkítésbe kezdett.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a terv sikeres volt, a gazdasági növekedés a 2012-es 1,4 százalékról 1,7 százalékra gyorsult 2013-ban, és valószínűleg tartani tudja ezt az ütemet 2014-ben is.

A laza fiskális politikának azonban ára van, az IMF 2013. decemberi számításai szerint 2014-ben a költségvetés hiánya a GDP-arányában elérheti a 6,8 százalékot, az államadósság aránya pedig már most meghaladja a 240 százalékot.

Hogy ne váljon teljesen kezelhetetlenné a hiány, a japán kormány április 1-jén 5 százalékról 8 százalékra emeli az áfát, és a tervek szerint 2015-ben újabb 2 százalékos emelés jön. Az IMF még ezt is kevésnek tartja, szerintük 15 százalékos áfa kellene az adósságcsökkentéshez.

A japán kormány egyelőre ekkora emelést nem mer vállalni, ugyanis többen is attól tartanak, hogy megtorpan a gazdasági növekedés.

A februári inflációs, munkanélküliségi, és kiskereskedelmi forgalmi adatok jók voltak, a fogyasztók és befektetők optimisták az áfaemelés előtt, de az emelés valós hatását csak a tavasz végén jelezhetik az adatok.

1997-ben az akkori áfaemelés után gazdasági recesszió volt, de a szakértők szerint most mások a körülmények, és még ha lassul is a gazdaság növekedése, akkor se kellene teljesen leállnia.