Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

II. világháború: maláriás szúnyogtámadásra készültek a nácik

Biológiai fegyver fejlesztésével is próbálkoztak a nácik, a második világháború végén maláriával fertőzött szúnyogok bevetésére készültek - mutatta ki egy német kutató a dachaui koncentrációs táborban fennmaradt iratok alapján.

Heinrich Himmler náci vezető 1942 januárjában adott utasítást egy rovartani intézet felállítására. A dachaui koncentrációs tábor területén kialakított laboratóriumban hivatalosan a rovarok révén terjedő betegségek elleni védekezés lehetőségeit vizsgálták, de valójában azt is tanulmányozták, hogy miként lehet hadászati céllal irányítani az emberre veszélyes rovarfajok magatartását, vagyis fegyverként használni rovarokat.

Ezt az intézet vezetője, Eduard May feljegyzései alapján mutatta ki a tübingeni egyetem kutatója, Klaus Reinhardt. Az egyetem evolúciós és ökológiai kutatóintézetének munkatársa az Endeavour című szaklapban megjelent tanulmányában azt írta, hogy 1944-ben számos szúnyogfajjal kezdtek biológiai fegyver kifejlesztését célzó kísérletekbe.

Elsősorban azt vizsgálták, hogy melyik faj egyedei bírják ki táplálék nélkül, amíg a keltetőállomásról eljuttatják ellenséges területre. Megállapították, hogy a maláriaszúnyog néven ismert Anopheles nemzetség egy bizonyos fajtája a legalkalmasabb a harcászati bevetésre.

A szakcikkről a Stern magazin online kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint Klaus Reinhardt kutatási eredménye azért fontos, mert eddig nem volt egyetértés a szakértők között abban, hogy a nácik tervezték-e biológiai fegyver kifejlesztését és alkalmazását, és a dachaui iratanyagból nyert adatok új lendületet adhatnak ennek a vitának.

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo - a náci párt fegyveres alakulata és a náci titkosrendőrség - vezetője, és ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A rendszer legfelső körébe, Hitler bizalmasai közé tartozott.

A dachaui volt az első állandó koncentrációs tábor a Harmadik Birodalomban. 1933 márciusában, Hitler hatalomra jutása után néhány héttel hozták létre Münchentől 20 kilométerre egy volt lőszergyár területén.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×