Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia

ENSZ: a kisiskolás-korúak több mint harmada analfabéta

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyermeke közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem rendelkezik az alapvető számolási készségekkel - olvasható az ENSZ oktatási szervezetének legfrissebb jelentésében.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán publikált felmérése szerint a korcsoport 130 millió tagja bár rendesen jár iskolába, mégsem érte el a minimális követelményeket, 63 millió tagja túl kevés időt tölt oktatási intézményekben, 57 millión pedig egyáltalán nem jár iskolába.

A független kutatócsoport számításai szerint ez összesen mintegy 129 milliárd dolláros (29,1 ezer milliárd forintos) kárt okoz a kormányoknak világszerte.

Az ENSZ szakosított szervezetének egyik tisztségviselője azon véleményének adott hangot, hogy ezt a globális "tanulási válságot" jelentős részben a képzett pedagógusok hiánya okozza. Elmondta, hogy a minőség romlását okozta, hogy manapság több gyerek jár iskolába mint korábban.

Az elemzésben részt vevő országok harmadában a tanárok kevesebb mint háromnegyede részesült megfelelő képzésben.

"Ennek a nemzedéknek a jövője a pedagógusok kezében van" - hangoztatta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, hozzátéve, hogy "2015-ig 5,2 millió új tanárt kell kiképezni".

Az elemzők szerint a mindenki számára nyitott, minőségi oktatás 23 százalékkal tudja növelni egy állam egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékét negyven év alatt. Az adatok ennek ellenére azt mutatják, hogy az iskolából kimaradó gyerekek mintegy fele soha nem is fog iskolába járni, ebben benne van az arab országokban és a Szaharától délre fekvő térségben élő lányok kétharmada.

Az iskolába egyáltalán nem járó gyerekek közel fele él háború sújtotta övezetekben. Tizennégy országban egyenként több mint egymillió ilyen kisiskolás korú gyerek volt 2008-ban, többek között Afganisztánban, Kínában, Kongóban és Szomáliában.

Az utóbbi öt évben Laosz, Ruanda és Vietnam érte el a legnagyobb javulást ezen a téren, ebben a három országban legkevesebb 85 százalékkal sikerült csökkenteni ezt az arányt.

A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben a legrosszabb helyzet. A kutatók azt jósolják, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a teljes beiskolázottságot a leggazdagabb családból származó fiúk körében 2021-re, a legszegényebb családból származó lányok körében pedig 2086-ra érik el.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×