Az ENSZ részlegesen feloldja az Irán elleni szankciókat, az Iszlám Köztársaság cserébe felhagy az urán olyan mértékű dúsításával, amely atomfegyver előállásához szükséges - így foglalható össze az megállapodás, amelyet 6 nagyhatalom: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína kötött Iránnal.

Barack Obama amerikai elnök azt emelte ki, hogy közel egy évtized óta először, lefékezték az iráni atomprogramot és a program egyes részeit visszafordítják.

Diplomaták figyelmeztettek, hogy a munka java csak most kezdődik: az remélik, hogy még az év vége előtt sikerül tető alá hozni a végleges egyezményt.

Ban Ki-mun ENSZ-főtikár arról beszélt, hogy ami most történt, az "egy történelmi alku első lépése lehet a Közel-Keleten".

A magát fenyegetve érző Izrael azonban "történelmi hibának" nevezte a Genfben vasárnap hajnalban kötött megállapodást. Két hete egy hasonló tárgyalás kudarccal zárult, amikor Franciaország nemet mondott az alkura.

A mostani egyezség értelmében Irán nem dúsítja 5 százalékosnál sűrűbbre az uránt - ami így használható marad az atomerőművekben, de nem lesz alkalmas nukleáris robbanótöltet létrehozására.

A már meglévő, 20 százalékosra dúsított uránt "felhígítja". Az araki nehézvizes reaktort nem helyezi üzembe és nem épít olyan létesítményt, ahol plutóniumot tudna előállítani a használt fűtőelemekből. Teherán emellett elfogadja, hogy a nemzetközi nukleáris ellenőrök szigorúbb ellenőrzéseket tarthassanak.

Cserébe Irán 4 milliárd dollárhoz jut külföldön befagyasztott számláiról, továbbá ismét exportálhat aranyat, szénhidrogéneket, autó- és repülőalkatrészeket.

Az AP hírügynökség szerint a mostani alkut megelőzően az amerikaiak 5 titkos találkozót tartottak az irániakkal Ománban és másutt. Az amerikaiakat egy külügyi államtitkár és egy alelnöki tanácsadó képviselte, az irániak beosztásáról nem tudni.

Az AP hozzátette, hogy az első találkozókat még a mérsékeltnek tartott Haszan Roháni elnök megválasztása előtt néhány hónappal rendezték meg. Washingtonban az Obama-kormányzat arra kérte a tényfeltáró riportereket, hogy ne tegyék közzé a részelteket a genfi tárgyalások vége előtt, annyira tartott attól, hogy a hírek kisiklathatják a tárgyalásokat.