Múlt év nyarán, soros elnöksége idején fordult Ciprus Brüsszelhez - ötödik eurozóna országként - pénzügyi segítségért. A nagyjából egymillió lakosú ország gazdaságát a görög válság sodorta a csőd közelébe, ugyanis a szigetország bankjai hatalmas összegeket adta kölcsön a görög államnak, cégeknek és magánszemélyeknek.

A csődközeli helyzet miatt a hitelminősítők szépen lassan a spekulatív kategóriába tették az ország államkötvényeit, így azok a piacon eladhatatlanok lettek. Ciprus kénytelen volt más hitelezőhöz fordulni, s ezt a szerepet Oroszország szívesen vállalta el 2011-ben. 2,5 milliárdot adott kedvező kamattal Ciprusnak, az ország az elmúlt két esztendőt tulajdonképpen ezzel a pénzzel élte túl. Az orosz hitel azonban elfogyott, az unió pedig - szigorú feltételekkel - 10 milliárdos mentőcsomagot kínált a hétvégén Nicosiának. A hiányzó 6-7 milliárdot például a társasági adó megemeléséből, a kamatadóból és a 68-70 milliárdos betétállományra kivetett illetékből kellene előteremtenie a mediterrán államnak.

Nicosia duplán is nehéz helyzetbe került. Pénzintézeteiben állítólag zsákokban állnak az oroszok pénzei, a német hírszerzés szerint az oligarchák 8-35 milliárd eurót vittek az offshore előnyöket kínáló uniós államba. A ciprusi vezetők viszont azt szeretnék éppen elérni, hogy Moszkva a 2011-es hitelmegállapodás lejáratát 5 évvel hosszabbítsa meg. Amit - finoman szólva - nehézzé tesz a bankbetétek részbeni elvonásának terve.

Talán nem csak a népharag, hanem a moszkvai kapcsolat miatt döntött úgy hétfőn a nicosiai kormány, hogy keddre halasztja a szavazást az uniós mentőcsomag részleteiről.