A Denveri Egyetemről közvetített 90 perces, legkevesebb 40 millió néző által követett vita témája az amerikai gazdaság és a belpolitika volt.

Az összecsapáson Obama a közvélemény-kutatások által tükrözött várakozásokkal ellentétben nem hengerelte le kihívóját. Romney magabiztosan szerepelt ugyan, de aligha sikerült véghezvinnie a követői által várt bravúrt, azt, hogy a legfontosabbnak tartott első vitán egyértelművé tegye a bizonytalan szavazók számára: ő az alkalmasabb az Egyesült Államok irányítására.

A CNN telefonos felmérése szerint 67 százalék úgy látta, a republikánus jelölt az est győztese, míg Obamáról ugyanezt mindössze 25 százalék mondta.

A vitában Romney többször bírálóan lépett fel, Obama pedig védekezésre kényszerült, ám a vita nem fordult kölcsönös sárdobálásba, miként az a negatív kampányból következhetett volna.

Az összecsapás során, amelyben több konkrét témakör - így a munkahelyteremtés, az államadósság, a nyugdíjak és az egészségügy - volt, Obama két általános érvényűnek szánt szúrást vitt be kihívójának. Arra hívta fel Romney figyelmét, hogy elmulasztotta elmondani, ha visszavonja, mivel pótolja az Obamacare-ként emlegetett egészségügyi reformot és a Wall Street működését szabályozó Frank-Dodd törvényt, valamint hogy miként akarja bezárni az adórendszer kiskapuit. Az elnök feltette a szónoki kérdést: vajon Romney nem azért tartja-e titokban a részleteket, mert az általa visszavonásra ítélt törvényeket túl jónak tartja? Obama azt is kifejtette riválisának: ahhoz hogy elnök legyen, kell lennie egy tervének, tudnia kell elvi alapon nemet mondani és akarnia kell rendet tartani a saját pártjában is.

Az elnök, aki az első fél órában a megszokottnál jóval kevésbé tűnt magabiztosnak, a polémia későbbi szakaiban többször is a kamerába tekintett, a nézőknek üzent. Romney, aki vártnál sokkal lendületesebb volt, ezt csak ideje utolsó két percében tette meg.

A volt massachusettsi kormányzó Obamának rótta fel a gazdaság lassú talpra állását és a magas munkanélküliséget, és hibáztatta őt a szerinte határozatlan, de ugyanakkor a kétpárti együttműködést elutasító vezetési stílusa miatt. Azt is felemlegette, hogy dollármilliárdokat pazarolt olyan cégekre, amelyek sikertelenül próbálkoztak a megújuló energiák piacán. Igazi fogást azonban csak egyszer sikerült találnia az ellenfelén. "Ön, elnök úr, elnökként jogosult arra, hogy saját repülőgépe és saját háza legyen, de nem lehetnek saját tényei is" - mondta Mitt Romney, miután Obama többször is az állította, hogy a republikánus elnökjelölt 5 ezer milliárd dollárral akarja csökkenteni a leggazdagabbak adóterheit, és a kieső bevételt a középosztály adóinak növelésével ellensúlyozná. (Ezt az adatot egyébként független tényellenőrzések hamisnak minősítették).

A két jelölt összecsapásában világosan kibontakozott a gazdaságfilozófiai különbség. Obama a lefaragások és a bevételek növelése kiegyensúlyozott megvalósításának, a "jövőbe történő beruházásoknak" a szükségességéről beszélt. Romney pedig azt hangsúlyozta, hogy az adóterhek általános csökkenésétől várja a gazdaság felpörgését, következésképpen az állami bevételek csökkenését is. A demokrata elnök szükségesnek nevezte, hogy az állam időnként szabályozó szerepet töltsön be, a republikánus elnökjelölt pedig a központi kormányzat szerepe csökkentésének fontosságát hangsúlyozta.

A vitavezető Jim Lehreneknek, a PBS közszolgálati televízió veterán műsorvezetőjének nem sikerült kordában tartania a polémiát, amelynek végén kiderült, hogy az elnök több mint négy perccel többet beszélhetett ellenfelénél; Romney órája 38 perc 32 másodpercnél, Obamáé 42 perc 50 másodpercnél állt meg.

A televíziós erőpróba következő állomása jövő csütörtökön Joe Biden és Paul Ryan alelnökjelölti vitája lesz, Barack Obama és Mitt Romney pedig október 16-án és 22-én találkozik ismét.