A bizottság elnöke leszögezte, továbbra is pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság van, amely szerinte sokkal nagyobb európai egységet és európai demokráciát követel.

Kijelentette, kétséget sem szabad hagyni afelől, hogy az unió elkötelezett a reformok mellett, és hogy "az euró visszafordíthatatlan".

Barroso a plenáris ülésen kifejtette, a válság oka a pénzügyi szektor felelőtlensége és a felhalmozott adósság mind a köz-, mind a versenyszférában. Az euró a bizottság portugál vezetője szerint strukturális gondokkal küzd, amely egyensúlytalanságokat szült, Európa polgárai pedig félnek, frusztráltak, úgy érzik, életmódjuk kockán forog - fejtette ki.

A korábbi intézkedésekkel kapcsolatban elítélte azt, hogy újra és újra kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az elhatározott reformokat képesek-e a tagállamok végrehajtani.

A bizottság elnöke szerint az új irány nem alapulhat múltbeli elképzeléseken. Megítélése szerint a globális világban a tagállamok önállóan nem képesek hatékonyan irányítani az eseményeket. "Míg a huszadik században egy 15 milliós ország globális szereplő lehetett, a 21. században a legnagyobb európai országok is alulmaradnak Kínával vagy az Egyesült Államokkal szemben" - mondta.

José Manuel Barroso leszögezte, döntő lépésre van szükség, meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, amelyhez szavai szerint elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami viszont strukturális reformokat igényel. Kiemelte, hogy valódi, egységes európai munkaerőpiac megteremtésére van szükség.

A bizottság elnöke rámutatott, Európában helyenként szociális vészhelyzet van, nő a szegénység és a munkanélküliség, ezért - mint mondta - a szociális védőháló nem a jólét akadálya, hanem előfeltétele annak. Rámutatott, hogy azok az országok a legversenyképesebbek és legsikeresebbek, amelyekben a legfejlettebb a szociális védelem. Ezért a 2020-ig tartó, következő uniós költségvetésben a strukturális alapokkal ösztönözni kell a foglalkoztatást - mondta.

Az eurózóna stabilitásáról szólva elmondta, az Európai Központi Bank (EKB) nem képes és nem is teheti meg, hogy a tagállamokat finanszírozza, de meg kell tennie a szükséges lépéseket. Ezzel az EKB múlt heti döntésére utalt, amely szerint az európai intézmény bizonyos feltételek teljesülése esetén a másodlagos piacon korlátlan mennyiségben hajlandó vásárolni az eurózóna országainak 1-3 éves lejáratú államkötvényeiből.

Barroso kitért a tervezett bankunió részleteire is. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Hangsúlyozta: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Ebből adódóan pedig össze kell kapcsolni a legfontosabb döntéseket. Barroso igazi fiskális irányítást sürgetett, amelyhez szerinte nincs szükség új intézményekre, azt a meglévők keretein belül kell megvalósítani. Szorgalmazta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kiteljesítését.

Az elnök végül kijelentette: föderációra van szükség. Nem egy szuperállam, hanem egy olyan demokratikus föderáció mellett tett hitet, amely új szintre helyezi az európai együttműködést, a amelyhez hosszabb távon szavai szerint elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is. Ez, mondta, nehéz feladat lesz, de ennek nem szabad eltérítenie az uniót a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtésétől. A politikus leszögezte, senkit sem kényszerítenek sem arra, hogy ebben részt vegyen, sem arra, hogy ebből kimaradjon.

Szabadság, jogállamiság, demokrácia és szolidaritás - azonosította az Európai Unió értékeit a bizottság elnök, aki szerint ezek mellett ki is kell állni.

José Manuel Barroso idén harmadik alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét az Európai Parlamentben.