A Nemzetközi Pénzügyi Intézet, az IIF által képviselt hitelezők azt állítják, hogy a végsőkig elmentek az EU-val és Görögországgal folytatott tárgyalásaikon, melyeken arról folyik a vita, hogy mennyi adósságot engednének el "önként" - valójában az eurózóna kormányainak nyomására a görög adósságból. Az IMF is nyomást fejtett ki a befektetőkre, hogy azok hagyják olyan szintre engedni a hozamot - gyakorlatilag a Görögország által fizetendő kamatot - hogy Athén képes legyen rendben fizetni adósságát. Hét hónapja tartó huzavona után azonban még mindig várat magára a megállapodás.

A befektetők új papírokat kapnának a hamarosan lejáró görög államkötvények helyett. és azt próbálták elérni, hogy ezekért 4 százalékos kamatot fizessen a görög állam. Athén azonban nem hajlandó 3,5 százaléknál többet adni. A 4 százalék körüli kamat azt jelenti, hogy a hitelezők lemondhatnak a kölcsönadott pénz több mint 60 százalékáról, a 3,5 százalékos kamattal pedig a pénz 72 százalékának mondanának búcsút. Hivatalosan eddig 50 százalékos hajnyírást emlegettek.

Az eredeti adósság-elengedési javaslat az IMF októberi értékelésén alapult. Azóta azonban rosszabbra fordult a görög gazdaság állapota, és még nehezebb lehet kimásznia a gödörből. Görögországnak március 20-án kell visszafizetnie 14,5 milliárd euró adósságot és ha nincs alku, akkor csődöt jelenthet, mert nem kaphatja meg az EU és az IMF második kedvezményes hitelcsomagját.

Az IMF kedden publikálja újabb előrejelzését a globális gazdaságról. A múlt héten kiszivárgott vázlat szerint alacsonyabb növekedéssel számol, mint korábban.

Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit összefogó csoport elnöke reggel is azt ismételte, hogy a befektetőknek el kell fogadniuk az alacsonyabb görög hozamokat.

Úgy tűnik, hogy most a feleknek új elképzelésekkel kell előállni, bár a bankok azt állítják, hogy többet már nem tudnak engedni. Olli Rehn, az EU pénzügyi és gazdasági biztosa azonban azt mondta, hogy szerinte napokon belül megköthetik az alkut.