Infostart.hu
eur:
364.68
usd:
328.91
bux:
146608.21
2026. november 11. szerda Márton

A horvátok igent mondtak az EU-ra

A horvátok kétharmada igent mondott az európai uniós csatlakozásra a vasárnap tartott népszavazáson.

A leadott szavazatok több mint 99 százalékának összesítése alapján a horvátok 66,25 százaléka biztosította támogatásáról az EU-csatlakozást, az ellenzők tábora pedig 33,15 százalékot tett ki.

A választási részvétel viszonylag alacsony, 43,67 százalék volt.

Horvátország tavaly decemberben írta alá az uniós csatlakozási szerződést, amely 2013 július 1-jén lép életbe, ha a jelenlegi 27 uniós tagállam addig ratifikálja a szerződést.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke üdvözölte a népszavazás pozitív eredményét, amelyet jó hírnek nevezett Horvátország, a térség és Európa számára is. "Üdvözöljük Horvátországot és népét ezért a választásért: az EU-csatlakozás új lehetőséget kínál számukra, erősíti a stabilitást és nemzetük jólétét" - mutatott rá vasárnap kiadott nyilatkozatában a két politikus.

Ivo Josipovic horvát államfő vasárnap este a parlamentben tartott fogadáson úgy vélte, hogy a népszavazás eredménye "nagy igent" jelent Európára, s Horvátországot véglegesen európai országként határozza meg, amely jövőjét Európához köti. "Nagy nap az Horvátország számára. Horvátország Európát választotta, a csatlakozást az európai demokratikus országokhoz" - mondta az elnök. Zoran Milanovic kormányfő örömét fejezte ki és történelmi döntésnek nevezte a referendum kimenetelét. Boris Sprem házelnök úgy fogalmazott, hogy a népszavazás eredménye "új fejezetet nyit, egy jobb és boldogabb élethez" vezet.

A népszavazás előtt Horvátország politikai vezetői egyöntetűen az EU-tagság mellett álltak ki, azt hangoztatva, hogy az uniós integráció melletti szavazás a legfontosabb döntés lesz az ország életében azóta, hogy elnyerte függetlenségét.

Az EU iránti lelkesedés, amely 2003-ban tetőzött több mint 80 százalékos támogatottsággal, a csatlakozási tárgyalások (2005-2011) idején csökkent a Brüsszel által meghatározott kemény kritériumok miatt. Egyrészt azért, mert Brüsszel meg nem alkuvását olykor zsarolásnak érzékelték, másrészt erős kételyeket keltett az uniót megrázó gazdasági válság. Sokan azonban azt remélik, hogy az EU-csatlakozás egyértelmű szakítást hoz a térség közelmúltbeli háborús és nacionalista múltjával, és az uniós alapok révén segít fellendíteni a gazdaságot, és teljes hozzáférést biztosít az unió közös piacához.

Az euroszkeptikusok azzal érveltek, hogy a 4,2 milliós ország elveszíti szuverenitását az EU-csatlakozással. Zeljko Sacic, egy kis ultranacionalista párt elnöke a népszavazás eredményét úgy értékelte, hogy ezzel Horvátország szabadsága és függetlensége vereséget szenvedett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Lezárult a béketárgyalás Kijev és Moszkva között, riadót fújtak a NATO keleti szárnyán - Háborús híreink szerdán

Lezárult a béketárgyalás Kijev és Moszkva között, riadót fújtak a NATO keleti szárnyán - Háborús híreink szerdán

Lezárult az amerikai közvetítéssel zajló orosz-ukrán béketárgyalás második napja Abu-Dzabiban, a felek nagyszabású hadifogolycseréről állapodtak meg. Az ukrán küldött optimistán nyilatkozott, Donald Trump elnöki megbízottjai pedig holnap Moszkvába utazhatnak, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozzanak. Drónok miatt riasztották a NATO vadászgépeit és óvóhelyre küldték a lakosságot a balti államokban szerda reggel, miközben súlyos csapások érték Oroszország északnyugati részét és több ukrán várost is. A Leningrádi terület felett legalább 150 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem, a támadások tüzet és transzformátor-vészleállást okoztak Oroszország második legnagyobb kikötőjében, Uszty-Lugában. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×