A bocsánatkérés megtagadásáról szóló izraeli kormányhatározatot Benjámin Netanjahu miniszterelnök keddi beszélgetésükön közölte telefonon Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel, az elé az ENSZ-jelentés elé időzítve, amely a tengeri incidens körülményeiről szól. A Geoffrey Palmer volt új-zélandi kormányfő vezette illetékes ENSZ-bizottság augusztus 23-án hozza nyilvánosságra vizsgálódásának eredményét.

Az izraeli katonai rádió értesülése szerint Clinton a telefonbeszélgetésben arra kérte Netanjahut, hogy Izrael kérjen bocsánatot Törökországtól, de a kormányfő visszautasította ezt. Victoria Nuland washingtoni külügyminisztériumi szóvivő megerősítette, hogy Clinton és Netanjahu beszélt egymással, de tagadta, hogy az Egyesült Államok bocsánatkérésre szólította volna fel Izraelt.

Az úgynevezett Palmer-jelentés nyilvánosságra hozatalát Washington nyomására többször elhalasztották, remélvén, hogy az egyébként egymással stratégiai partneri viszonyban álló Törökország és Izrael álláspontja még annak kiadása előtt közeledik egymáshoz.

"Ragaszkodunk ahhoz, hogy nem kérünk bocsánatot" - jelentette ki egy meg nem nevezett izraeli tisztségviselő, amit később egy interjúban megerősített Avigdor Liberman külügyminiszter, sőt "bölcs és helyes döntésnek" nevezte azt. Az arab forradalmakra utalva hozzátette, hogy "ma a gyengeség látszata volna a legveszélyesebb Izrael szempontjából".

Ezekkel párhuzamosan Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök egy szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy "amíg Izrael nem kér bocsánatot, nem fizet kártérítést és nem oldja fel a Palesztina elleni büntetőintézkedéseket, addig lehetetlen a török-izraeli kapcsolatok javulása". Közölte, hogy Törökország tervez "bizonyos intézkedéseket" Izrael ellen, de arról nem beszélt, hogy miket.

Ahmet Davutoglu külügyminiszter ehhez hozzátette: "Izraelnek választania kell: szorosabb kapcsolatokra tesz szert Törökországgal, vagy éket ver kettejük közé, amelyet nem lesz nagyon könnyű kiütni onnét".

Tavaly májusban a Mavi Marmara hajó vezetésével vitt volna egy török flottilla segélyt az izraeli blokád sújtotta Gázai övezetbe, Izrael azonban útját állta, mert attól tartott, hogy a szállítmányban olyan anyagok is vannak, amelyeket a palesztin fegyveresek felhasználhatnak az Izrael elleni támadásaikhoz. Az izraeli érveléssel szemben a palesztinok és támogatóik szerint az embargó kollektív büntetés.

A hajókat megszálló izraeli kommandósoknak ellenállt több segélyaktivista, és a kialakult közelharcban közülük kilenc meghalt.

Netanjahu - ha nem is kér bocsánatot - kifejezte sajnálkozását a török aktivisták halála miatt. Konzervatív kormányának centrista védelmi minisztere, Ehud Barak viszont azon a véleményen volt - és ezzel vitát váltott ki a kormányon belül -, hogy a török-izraeli kapcsolatok helyreállítása érdekében mégiscsak szükség volna egy enyhe bocsánatkérésre. Ezzel talán elejét vennék annak is, hogy külföldön esetleg eljárást indítanak az akcióban részt vevő katonák ellen - érvelt.

Izraeli tisztségviselők állításuk szerint már ismerik a Palmer-jelentést, és közölték, hogy ez védelmébe veszi a Gázai övezet elleni izraeli zárlatot.

Davutoglu erre reagálva közölte, hogy ha ez így van, akkor Ankara nem fogadja el a jelentést.