Obama, aki II. Erzsébet királynő vendégeként állami látogatáson tartózkodik Londonban, a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban beszélt a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt.

Õ az első amerikai elnök, aki itt szólalhatott fel, és más külföldi vezetők is nagyon ritkán részesülnek e megtiszteltetésben. A II. világháború óta eddig csak Charles de Gaulle néhai francia elnök, Nelson Mandela volt dél-afrikai államfő és XVI. Benedek pápa mondott beszédet a Westminster Hallban.

Szerdai előadásában Obama kijelentette: az al-Kaida terrorhálózat vallásháborúra törekszik a Nyugattal, ugyanakkor muszlimok ezreit mészárolta le világszerte. A nyugati országok viszont nem az iszlám ellen vívnak háborút, harcuk az al-Kaida és szélsőséges szövetségesei ellen összpontosul - tette hozzá.

Obama az al-Kaidára mért "hatalmas csapásnak" nevezte a terrorhálózat egykori vezére, Oszama bin Laden megölését.

Az amerikai elnök szerint a nyugati demokráciák azért lépnek fel az alapvető értékek és emberi jogok védelmében, mert nem csupán az államok, hanem az egyének jogaiban is hisznek. Ez a hit volt az iránymutató a fasizmus és a kommunizmus elleni küzdelemben, ma pedig ugyanennek az elvnek az érvényesítése jelenti a fő próbatételt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

E térség országaiban egymás után mozdulnak meg a társadalmak, hogy kiszabadítsák magukat a hatalom "vasmarkú szorításából". A történelem azt tanítja, hogy a demokrácia érvényesítése nem könnyű, évekbe telik, mire az ilyen jellegű fordulatok kiteljesednek, és nehéz az odáig vezető út, mivel "a hatalom ritkán adja fel harc nélkül".

Ez különösen olyan országokra érvényes, amelyek szinte törzsi jellegű, szektás megosztottságtól szenvednek - mondta Obama.

Az amerikai elnök szerint a populizmus veszélyes fordulatokat vehet, és ennek megnyilvánulása például azok szélsőségessége, akik a demokráciát használják fel a kisebbségi jogok megtagadására, valamint a nacionalizmus, amely számtalan sebhelyet hagyott az európai kontinensen a XX. században.

Obama elvetette azokat a feltételezéseket, hogy az új szuperhatalmak - köztük Kína és India - felemelkedése az Egyesült Államok és Európa globális befolyásának végét jelentené. "Egyesek azzal érvelnek, hogy ezek az országok képviselik a jövőt, a mi vezető szerepünk ideje pedig lejárt ... ez az érv téves: a mi vezető szerepünk ideje most van" - mondta Barack Obama. Az amerikai elnök szerint éppen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és demokratikus szövetségesei formálták azt a világot, amelyben új nemzetek emelkedhettek fel, és amelyben az egyén érvényesülhet.

Szerda délutáni beszédével Obama befejezte londoni látogatásának hivatalos programját. Az amerikai elnök csütörtökön Franciaországba, onnan pedig Lengyelországba utazik.