Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

Az első olvasat indulatos vitájának lezárása után a keddi szavazáskor a törvényjavaslat a pozsonyi parlamentben megkapta a második körbe jutáshoz szükséges támogatást.

A hatályos szabályok szerint a második olvasatban módosító javaslatokat lehet benyújtani minden előterjesztéshez, így jelenleg nehéz megmondani, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve hogyan fog kinézni a jogszabály végső formája. Az ellenzék ugyanis rendkívül élesen bírálja a javaslatot, határozottan ellenzi a mostani nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ugyanakkor kifogásokat fogalmazott meg a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és néhány más kormánypárti képviselő is, tehát több bizonytalansági tényező is van.

Bugár Béla, a Híd elnöke ismételten kijelentette, hogy mindenkivel tárgyalni kívánnak még, mert a jogszabályt alapvető fontosságúnak tartják.

Ha valóban 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb, akkor a kisebbségek anyanyelvüket Pozsony és Kassa egy-egy városkerületében is használhatnák. A jövőben a nyelvi jogok a cseh és a horvát kisebbségre is vonatkozni fognak. Amennyiben a törvénymódosítást a parlament megszavazza, a hivataloknak a kisebbségi nyelvű beadványokra a szlovákon kívül kisebbségi nyelven is válaszolniuk kell majd. A kisebbségi nyelvhasználat a városi rendőrökre is vonatkozna.

Újdonság, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért ugyanolyan szankciók járnának, mint az államnyelvtörvény be nem tartásáért. A büntetések - akárcsak az államnyelvtörvény esetében - 50-től 2500 euróig terjednének. Rudolf Chmel, a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese korábban kifejtette: a két törvénynek kompatibilisnek kell lennie, s miután az államnyelvtörvény tartalmaz szankciókat, azokat a kisebbségi nyelvhasználati jogszabálynak is tartalmaznia kell. Chmel úgy vélte, hogy a kisebbségi nyelveknek bizonyos esetekben nagyobb védelemre van szükségük, mint az államnyelvnek. Szerinte ha a
módosítást elfogadják, a kisebbségek jobban fogják érezni magukat Szlovákiában.

A törvény a Szlovákiában hagyományosan használt kisebbségi nyelvek közé a bolgár, cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, ruszin és az ukrán nyelvet sorolja.