"Propaganda és hírverés nélkül elhelyeztük az összes fűtőrudat, és lezártuk a reaktort. Várjuk, hogy a reaktorbeli rendszervíz felmelegedjen" - mondta Szalehi, de azt nem közölte, hogy a művelet mikor történt.

"Reméljük, hogy egy-két hónapon belül rá tudjuk kapcsolni az erőművet ország villamosenergia-hálózatára" - tette hozzá.

Irán november 6-án jelentette be, hogy elkezdték az atomerőmű feltöltését fűtőelemekkel. Az üzemanyag betöltésének előkészítését augusztus 21-én kezdték el, de a folyamatban nem tudták tartani az ütemtervet, így az erőmű beindítása az építkezés befejezésének többévi késése után újabb két hónapot csúszik.

A létesítményt 2011 elején kapcsolják rá az ország villamosenergia-hálózatára, és az erőmű akkor kezd el energiát termelni. A két hónapos késést a hatóságok több tényezővel indokolták korábban: a rossz időjárási viszonyokkal, műszaki problémákkal, a biztonság megteremtéséhez szükséges körültekintéssel. Az iráni vezetés szerint azonban a nyugati világ gyanújával ellentétben a Stuxnet nevű internetes vírus nem ártott az erőmű számítógépes rendszerének. A Stuxnet mintegy 30 ezer számítógépet fertőzött meg az országban, de Teherán szerint már kiirtották a vírust.

Az iráni vezetés hangsúlyozza: az ezer megawatt teljesítményű erőmű üzembe helyezése áramtermelés céljából azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak tévednek, amikor azt állítják, hogy Irán atomfegyver birtoklására törekszik.

Az Egyesült Államok és Izrael többször megpróbálta lebeszélni Oroszországot arról, hogy befejezze az erőművet, de hiába. Szakértők szerint az erőmű létével Irán semmivel nem kerül közelebb atomfegyver előállításához, mert Oroszország szállítja hozzá a dúsított uránt, a kiégett fűtőelemeket pedig - amelyekből fegyverminőségű plutóniumot lehetne előállítani - el is szállítja.

Az erőmű építését még Németország kezdte el 1975-ben, de az 1979-es iszlám forradalom miatt abbamaradt, és az 1980-tól 88-ig tartó iraki-iráni háború miatt sem folytatódhatott. Utána egyik nyugati állam sem vállalta befejezését, Oroszország viszont 1995-ben elkezdte a munkálatokat.

Az Egyesült Államokat nem zavarja az erőmű - jelentette ki az amerikai külügyminiszter akkor, amikor elkezdődött az üzemanyag betöltése a reaktorba. "Nekünk nem a busehri reaktorral van gondunk, hanem a natanzi létesítménnyel és a titkos gyárukkal Kom környékén és más olyan helyekkel, ahol szerintünk atomfegyver programot folytatnak" - mondta Hillary Clinton.