A törvény rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetése nehéz feladat, "de biztos vagyok benne, hogy az intézmények átvétele után egy erős, sorsával elégedett magyar kisebbséget találunk majd Szerbiában" - mondta a magyar kormányfő a szerb politikussal közösen tartott sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor egynapos látogatásra érkezett delegáció élén a szerb fővárosba. A Tadic elnökkel tartott találkozót megelőzően tárgyalt Mirko Cvetkovic szerb kormányfővel. A megbeszélések középpontjában európai uniós kérdések, a szerb-magyar gazdasági kapcsolatok fellendítése és a kisebbségek helyzete állt.

Tadic elnök a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a vajdasági statútum - a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvény - elfogadására utalva azt mondta, hogy az elmúlt években javult a kisebbségek helyzete Szerbiában. Megismételte, hogy Szerbia jövőre szeretne az európai integrációs szervezet hivatalos tagjelöltjévé válni.

Orbán Viktor elmondta: Szerbia ahhoz a térséghez tartozik, amely gazdasági szempontból "a legszebb jövő előtt áll". Kifejtette, van egy személyes víziója, miszerint az elkövetkező 10-15 évben "a Balti-tengertől az Adriáig" terjedő közép-európai térség fogja betölteni az európai gazdaság motorjának a szerepét.

Előzőleg, a szerb miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után kijelentette: mind a magyar, mind a szerb kormánynak komoly erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a két ország versenyképes legyen. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Budapest és Belgrád között közlekedő vonat sebessége óránként 60 kilométer, "miközben Európában a 300 kilométert ostromolják. Márpedig mi azokkal akarunk versenyezni, akik ma már óránként 300 kilométeres sebességgel közlekednek" - mondta a magyar kormányfő.

A B92 független szerb tv-állomás újságírójának a kérdésére válaszolva - amely a két országnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött korábbi megállapodására vonatkozott - Orbán Viktor kijelentette: jobb, ha egy országot a piacról finanszíroznak gazdasági megfontolások alapján, mint ha nemzetközi pénzügyi szervezetek finanszíroznak politikai megfontolások alapján. A magyar miniszterelnök elmondta, Szerbiához hasonlóan Magyarországnak is szüksége volt az IMF-megállapodásra, "egyébként csődbe mentünk volna", de "eljött a pillanat, amikor úgy gondoltuk, most már a saját lábunkra tudunk állni". Hozzátette, nem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjon rajtunk a "válságpszichózis".

A szerb kormányfő elmondta, a magyar fél megígérte, hogy a jövő év első felében, az Európai Unió soros elnökeként is minden segítséget megad Szerbiának az EU-integráció folyamatában. Megállapodtak abban, hogy "forróvonalat" létesítenek, amelyen megvitathatják az integrációs folyamat során felmerülő nehézségeket.

Orbán Viktor elmondta: belgrádi látogatásának az volt az egyik célja, hogy "megteremtsük a bizalmi alapot a további együttműködéshez". "Régi vágású kormány vagyunk", nem hisszük, hogy csak pénzügyi alapon lehet együttműködni, kell hozzá a bizalom is - mondta.

Hozzátette, vendéglátóikkal közösen megvizsgálták, miért vannak ilyen alacsony szinten a magyar befektetések Szerbiában. Kijelentette, hogy a szerb-magyar gazdasági együttműködés hordozza magában a legnagyobb tartalékot a régióban. A magyar-szerb gazdasági kapcsolatok élénkítését hivatott jelezni, hogy a magyar kormányfő belgrádi látogatásával egy időben tartották a magyar-szerb üzleti tanács ülését, amelyen mindkét fél részéről az üzleti élet jelentős szereplői vettek részt.

Orbán Viktor és kísérete - köztük Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - a Tadic elnökkel tartott találkozóval befejezte hivatalos belgrádi látogatását, majd hazautazott.