A magyar vidékfejlesztési tárca vezetőjének felszólalásáról a legjelentősebb európai agrárképviseleti - lobbi - szervezet keddi brüsszeli tanácskozásán a minisztérium sajtóirodája szerdán tájékoztatta az MTI-t.

A Közös Agrárpolitika (KAP) új kihívásairól tartott előadásában a vidékfejlesztési miniszter kifejtette: a KAP - két pilléren nyugvó - rendszere biztosítja a termelők tisztes jövedelmét, ezért azt a jövőben is fenn kell tartani.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az új tagállamok a piacok teljes megnyitásától, az EU-s agrártámogatásoktól, a termelés, a jövedelem és a kivitel növekedését várták, de a csatlakozás a termelőknek csalódást okozott.

Romlott ugyanis az agrárkereskedelmi mérleg, gyengült a sertés- és baromfiágazat versenyképessége. A hazai mezőgazdaság jövedelmezősége messze alacsonyabb, mint a régi tagországoké. A múlt évben a teljes uniós agrártámogatásból az új tagállamok (EU-12) részesedése mindössze 18 százalék volt.

A miniszter utalt arra is, hogy a renacionalizálás - azaz a támogatások nemzeti hatáskörbe adása - az egyes tagállamok eltérő anyagi ereje miatt éppen az egyenlő versenyfeltételek ellen hatna.

Az árak, az elmúlt években tapasztalt nagyfokú ingadozása mindenképpen mérséklő hatású intézkedéseket kíván. Erre jó példa volt a kukoricaintervenció, amit az EU gyakorlatilag megszüntetett. A KAP piaci stabilizációt szolgáló eszközeinek lebontásával - az intervenciós árak leépítésével - a mezőgazdasági árak jelentős mértékben a piaci ingadozásoktól függnek - mutatott rá Fazekas Sándor.

A termelők piaci alkalmazkodóképességének növelése elsősorban alkupozíciójuk javításával, a termelői szerveződések segítségével teremthető meg - hangsúlyozta. Elengedhetetlen az élelmiszerlánc egyes szereplői közötti korrekt kapcsolatrendszer erősítése is. Az élelmiszerkereskedelem koncentrációjára - mint globális kihívásra - egész Európát átfogó és a helyi gazdaságot, valamint társadalmat erősítő válaszokat kell adni.

Fazekas Sándor jelezte: Magyarország szükségesnek ítéli a túlzott liberalizáció és a versenysemlegesség átgondolását is. A biztonságos élelmiszerellátás érdekében az uniónak el kell érnie, hogy a harmadik világból származó élelmiszereknél ugyanazokat a szigorú követelményeket alkalmazzák - az állatjólét és a környezetvédelem területén, mint amilyeneket Európában használnak.

A COPA-COGECA a 27 uniós tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet fő feladatának a termelők érdekvédelmét, a vidék életképességének megőrzését, valamint az 500 millió európai fogyasztó biztonságos, folyamatos, jó minőségű élelmiszer-ellátását tartja - tartalmazza a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye.