Augusztus végén volt öt éve, hogy a Katrina hurrikán lecsapott Louisiana partvidékére. A vihar a második legtöbb halálos áldozatot követelő természeti csapásként írta be magát az Egyesült Államok történetébe, romba döntve és a védőgát átszakítása után áradással sújtva New Orleans városát. Bár az épületeket újjáépítették és az élet újraindult, a vihar számos, így demográfiailag is kimutatható változást eredményezett a város életében.

A Nielsen piackutató adatai szerint, amelyeket az ELTE TÁTK hírlevele ismertetett, 1,3 millió lakosával 2000-ben New Orleans volt az USA 35. legnagyobb városa, ám a 2005-ös hurrikánt megelőzően és azt követően közel 600 ezer lakosa hagyta el. A lakosság száma 793 ezer főre, rangsorolása az 59. helyre esett vissza.

A természeti csapást követő évben a korábbi lakosok egy része visszatért, a város népessége 993 ezer főre emelkedett. A 2010-es becslések szerint öt évvel a pusztító vihar után valamivel kevesebb, mint 1,2 millióan élnek a Mississippi folyó partján fekvő városban. Az előrejelzések szerint New Orleans a következő öt évben sem éri el régi nagyságát, 2015-re népességszám várhatóan 1,26 millió fő lesz.

Egy természeti katasztrófa demográfiai hozadéka

Mivel a korábbi lakók egy része nem tért vissza, a lakosság részleges kicserélődése okán a város demográfiai összetétele kimutathatóan megváltozott az elmúlt öt évben: a régió etnikailag kevésbé változatos képet mutat, az ott élők valamelyest idősebbek és némileg jómódúabbak lettek.

New Orleans lakosainak átlagéletkora 2005-ben egészen pontosan 34 év volt, a természeti katasztrófa közvetlen és közvetett hatásainak eredményeként azonban ma már ez az érték 38,8 év. A városban élők anyagi helyzete is javult, öt évvel ezelőtt ugyanis az átlagkereset 31 ezer dollár körül volt, ma pedig valamelyest meghaladja a 39 ezer dollárt. A vihar New Orleans etnikai összetételét is módosította. Korábban a fehér bőrű, nem spanyol lakosság aránya a teljes populáción belül 25,8 százalék volt, míg ma ez az érték közel 31 százalék.

A szakértők szerint a változások oka, hogy a Katrina különösen nagy károkat okozott az afrikai-amerikaiak lakta városrészekben, akik jellemzően az alacsonyabban fekvő területeken éltek. Az érintett társadalmi csoport rosszabb anyagi helyzete számukra és az alacsonyabb státuszú, bérlakásokban élők számára nem tette lehetővé, hogy a vihar elvonulása után visszatérjenek, és újjáépítsék otthonaikat.

A Katrina hurrikán pusztításának ötödik évfordulója kapcsán készített felmérés szerint Amerika jelentős része nem érzi magát felkészültebbnek a természeti csapásokkal szemben. A Pew Research Center adatai szerint az ország lakosságának csak 38 százaléka bizakodó, 57 százaléka azonban úgy látja, ma sem tudnának jobban védekezni a természeti csapásokkal szemben, mint öt évvel ezelőtt.

Az adatok szerint az amerikaiak pártállástól és etnikai hovatartozástól függetlenül szkeptikusok az ország felkészültségét illetően. Egyedüli kivételt a felsőfokú végzettségűek képeznek, esetükben ugyanis a megkérdezettek 49 százaléka szerint nem változott a helyzet, 46 százalék szerint azonban az ország 2010-ben felkészültebben tudja kezelni a természeti katasztrófákat, mint korábban.