Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Sokkoló fényképek az atombomba pusztításáról - első közlés!

A Hirosimára és Nagaszakira 65 éve ledobott atombombák pusztítására emlékező képgaléria a legnézettebb ezen a héten a Life magazin honlapján. A lap olyan megdöbbentő fotókat közöl, amelyeket korábban nem láthatott a nyilvánosság.

Most láthatóak először azok a fényképek

, amelyeket a Life riporterei 1945 szeptemberében készítettek Hirosimában és Nagasakiban. A két japán városra az amerikai hadsereg éppen 65 éve, augusztus 6-án és augusztus 9-én dobta le az atombombát.

Az atombombát az Egyesült Államokban a Manhattan-terv keretein belül fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban - írja a
Wikipédia. A terv Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben, elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett. A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede és Neumann János is részt vett.

Little Boy és Fat Man

Az első atombombát 1945 július 16-án robbantották föl a szintén új-mexikói Alamogordo melletti kísérleti telepen. Az eszköz egy implóziós plutóniumbomba volt. A robbanás hatóereje körülbelül 20 kilotonnának felelt meg.

Ugyanezen év augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-én Nagaszakira dobtak atombombát. Az első Japánra dobott bombát az Enola Gay nevű B-29-es bombázó szállította, a neve Little Boy volt. A Nagaszakira dobott bombát Fat Man-nek nevezték. Előbbi uránt, utóbbi plutóniumot tartalmazott.

Már Amerika is emlékezik

Idén először képviseltette magát az Egyesült Államok a Hirosima elleni amerikai atomtámadásra emlékező ünnepségen az esemény 65. évfordulója alkalmából a japán városban pénteken tartott rendezvényen - tudósított az MTI.

Akiba Tadatosi, Hirosima polgármestere helyi idő szerint 8 óra 15 perckor több tízezer idős túlélő, gyermek és magas rangú tisztségviselő előtt kongatta meg a békeharangot - abban a pillanatban, amikor 65 évvel ezelőtt az Enola Gay B-29-es bombázóról ledobták az atombombát a városra.

A második világháború utolsó napjaiban bekövetkezett atomcsapásban becslések szerint 140 ezren vesztették életüket közvetlenül a bombázástól, és további több százezren haltak meg a sugárzástól a következő évtizedekben. Nagaszakiban a halálos áldozatok számát 70 ezer főre becsülik.

Az Egyesült Államok először küldte el képviselőjét a megemlékezésre, tükrözve Barack Obama amerikai elnöknek a nukleáris fegyverek leszerelését célzó szándékát. Obama, akit tavaly részben az atomfegyvermentes világról alkotott elképzelése miatt Nobel-békedíjjal tüntettek ki, idén áprilisban megállapodást írt alá Oroszországgal a hadászati nukleáris töltetek számának közel 30 százalékos csökkentéséről.

Franciaország és Nagy-Britannia - az Egyesült Államok második világháborús szövetségesei - szintén első ízben küldték el diplomatáikat idén a hirosimai megemlékezésre, támogatva ezzel a nukleáris leszerelés gondolatát.

Japán a világ egyetlen országa, amely atomtámadást szenvedett el, az Egyesült Államok pedig az egyetlen, amely harcban atomfegyvert vetett be.

Az amerikai történetírás azzal indokolta a két város elpusztítását, hogy megakadályoztak vele egy költséges, elhúzódó, és ki tudja mennyi áldozatot követelő partraszállást. A bomba alkalmazásában az is szerepet játszhatott, hogy június 23-án fejeződött be az okinawai partraszállás, ami a II. világháború talán legvéresebb ütközete volt - írja a Honvédelem.hu. Amerikai részről 12 ezren haltak meg, s további 30 ezren sebesültek meg. A japán katonák közül pedig 102 ezren pusztultak el, s csupán 7500-an estek hadifogságba. A civilek körében is aratott a halál: a sziget lakosainak egyharmada, 150 ezer ember halt meg. Õket a japánok élő pajzsként használták, vagy éppen öngyilkosságra kényszerítették.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×