Infostart.hu
eur:
354.61
usd:
310.1
bux:
142016.6
2026. július 7. kedd Apollónia

Széthullás fenyegeti a British Petroleum olajvállalatot

Londoni sajtóértesülések szerint a BP olajtársaság esetleges összeomlására készít vészterveket a brit kormány. A cég ugyanakkor elveti az összeomlásáról szóló találgatásokat.

A The Times bennfentes forrásokból származó keddi értesülése szerint egyre nagyobbak a félelmek, hogy a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa költségei miatt a brit olajipari óriáscég a feldarabolás vagy az felvásárlás sorsára jut.

A cég piaci tőkeértéke az áprilisi fúrótorony-robbanás óta kevesebb mint a felére apadt a londoni tőzsdén, kötelezettségei ugyanakkor - a Goldman Sachs befektetési bank becslései szerint - elérik a 70 milliárd dollárt.

A The Times egyik forrása szerint a brit kormány által vizsgált lehetőségek között van egy olyan jellegű beavatkozás a BP védelmében, mint amilyennel a hitelválság kirobbanása után több brit nagybankot is megmentettek az összeomlástól költségvetési tőkejuttatásokkal.

A BP ugyanakkor erőteljesen igyekszik nyugtatni a piacot. Szóvivője a brit lapnak azt mondta: a vállalat ki fog lábalni a jelenlegi helyzetből, bár az "kétségtelen, hogy komoly változások lesznek a társaság és az olajipar egészének működési módjában".

Az olajcég a héten hivatalosan közölte, hogy új részvények kibocsátása nélkül is képes fedezni a az olajkatasztrófa költségeit, amelyek már meghaladják a 3 milliárd dollárt.

A piacon korábban elterjedt, hogy a cég részvénykibocsátás révén próbálna tőkéhez jutni, valamely stratégiai befektető bevonásával.

A vállalat azonban inkább arra biztatja a nagy nemzetközi - főleg közel-keleti - intézményi befektetőket, hogy a már piacon lévő részvényeit vásárolják, mert azok a meredek árfolyam-zuhanás nyomán jó befektetési lehetőséget kínálnak - írta hivatalos közel-keleti forrásokat idézve a keddi Financial Times.

A londoni üzleti napilap kiemeli: a Perzsa-öböl térségében működő állami vagyonalapok a világ legnagyobbjai között vannak, és korábban megrendült helyzetű nyugati bankokba is pumpáltak tőkét.

A BP tőkeszerzési terveiről kiterjedt találgatások keringenek a piacon és a brit sajtóban.

Június végén a The Sunday Times azt írta: a cég ötvenmilliárd dollárt próbál felhajtani a Mexikói-öbölben történt fúrótorony-katasztrófa költségeire. A vezető vasárnapi brit lap forrásai szerint a BP 10 milliárd dolláros kötvénnyel készül a piacra, emellett tárgyal bankokkal is egy 20 milliárd dolláros hitelről, és további 20 milliárd dollárt remél vagyoneladásból a következő két évben.

A fúrótorony-robbanás óta mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - rontotta a BP adósbesorolásait, és a piacon vannak olyan félelmek, hogy az eddigi legsúlyosabb amerikai környezeti katasztrófának tekintett olajszennyezés kártérítési költségei elérhetik a 100 milliárd dollárt.

A BP sorsa több szempontból is kritikus jelentőségű a brit gazdaság számára. A cég csak Nagy-Britanniában több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat, és tavaly 5,8 milliárd font (kétezer milliárd forint) adót fizetett be a brit kincstárnak. Emellett a társaság tulajdonában van a brit energiaellátó infrastruktúra jelentős része, köztük az északi-tengeri olaj- és földgáz-fúrótornyokat összekötő vezetékhálózat.

A Londoni Értéktőzsde fő árfolyamindexét, a FTSE-100-ast alkotó cégek által a brit nyugdíjalapoknak fizetett minden hét fontból egy font a BP-től ered.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Két háború és egy súlyos krízis kellett hozzá, de a világ egyik legfeszültebb térsége elkezdett máshogy gondolkodni az összefogásról

Az amerikai-iráni háború az egész világot rádöbbentette, hogy egyetlen gyenge pont megszorongatásával milyen könnyű a világgazdaságot megrengetni. A Hormuzi-szoros lezárása – valljuk be, kevésbé váratlanul – a Közel-Kelet jóléti monarchiáiban okozta a legnagyobb kárt, ezért gőzerővel törtek a felszínre azok a régóta meglévő, de többnyire sarokba hajított tervek, amelyek a térség hálózatosabb infrastrukturális összeköttetésére törekedtek. Új lendületet kapott az egykori oszmán Hidzsáz-vasútvonal újjáépítésének terve, amely Törökországot kötné össze Szaúd-Arábiával Szírián és Jordánián keresztül, stratégiai szárazföldi alternatívát teremtve a tengeri szállítási útvonalakkal szemben. A megvalósítás előtt ugyanakkor komoly kihívások állnak: a műszaki együttműködés hiánya, a szélsőséges csoportok fenyegetése és a térség továbbra is törékeny biztonsági helyzete.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×