"Megoldásokat kell találni" a nyugdíjrendszer egyensúlyba hozásához, s "ezeket nem lehet tovább halasztani" - hangsúlyozta az elnök a TF1 tv-adó műsorában, hozzátéve, hogy garantálni fogja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A 2008-ban megkezdett nyugdíjreform folytatása a francia kormány egyik fő céljai közé tartozik 2010-ben az óriási deficit miatt, amely az állami központi nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után idén a 10 milliárd eurót is elérheti. A reform részleteiről az egyeztetéseket februárban kezdi meg a szociális partnerekkel a kormány.

"Azt nem fogom elfogadni, hogy az újraelosztási rendszerhez hozzányúljunk. Nem fogom az újraelosztási rendszert lecserélni egy olyanra, amelyben mindenkinek magának kellene megtakarítania" (a nyugdíját) - fogalmazott Sarkozy. Arra is ígéretet tett, hogy a nyugdíjak összege sem fog csökkeni, mivel szerinte Franciaországban már most is "túl alacsonyak" a nyugdíjak.

Megoldásnak tartaná ugyanakkor az államfő a nyugdíjjárulék-fizetés időtartamának növelését és a munka nehézsége szerint megállapítandó összeg lehetőségének megvitatását. Azt is hangsúlyozta, hogy a reformnak mindenkit egyformán kell érintenie a közszférában és a magánszektorban egyaránt.

A kétszintű francia nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjasok kifizetéseit. A munkáltatók a társadalombiztosítás kasszájába befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A számos kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van.

Jelenleg átlagosan 37,5 évi járulékfizetés után jár teljes összegű nyugdíj, ez a magánszektorban 2012-ben, a közszférában pedig 2016-ban 41 évre emelkedik. A kormány 2020-ra szeretné 42 évre megemelni a járulékfizetés időtartamát.

Sarkozy úgy vélte, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban a munkanélküliség csökkenésére lehet számítani Franciaországban, amely jobban ellenállt a válságnak, mint a többi ország. Példaként említette az Egyesült Államokat, és Spanyolországot, ahol megduplázódott, illetve Nagy-Britanniát, ahol hatvan százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma. "Egyetlen ország teljesített jobban ezen a téren, mint mi: Németország" - ismerte el az államfő, aki szerint Franciaországban jelenleg 2,6 millióra tehető a munkát keresők száma.