"a nyugdíjasok paradicsomának" is szokták nevezni. Az átlagos nyugdíj az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, míg az OECD-országok átlagában 59 százalék ez az arány. A költségvetésnek sokba is kerül a rendszer fenntartása, a kiadások több mint negyede erre megy el. Ez az OECD-országok legdrágább nyugdíjrendszere.

Ausztriában a kötelező állami nyugdíjbiztosítás a nyugdíjrendszer legfontosabb eleme. Ez a biztosításban ledolgozott évek elvén alapuló rendszer kiterjed a magánszektorban és a közszférában foglalkoztatottakra, a gazdálkodókra és a vállalkozókra is.

A nyugdíjak alapját a járulékok képezik, de a rendszer költségeinek 22,8 százalékát az állam fedezi. Létezik államilag garantált minimális nyugdíj is: egyedülálló jogosult esetében 747, házaspár esetében 1120 euró. A nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiaknál 65, a nőknél 60 év, de ezt 2024-2033 között fokozatosan 65 évre emelik fel.

A német nyugdíjbiztosítási rendszer is a társadalombiztosítási alapokra épül; kötelező és államilag szabályozott nyugdíjbiztosítás van érvényben. Az általános nyugdíjbiztosítás valamennyi munkavállalót érinti. Az állami nyugdíj a járulék után jár, a legtöbb cég ugyanakkor saját nyugdíj-pénztárat hozott létre, és a munkavállalók abba is fizetnek. Ugyanakkor nagyon sok német állampolgárnak van olyan életbiztosítása, amely nyugdíjjá változtatható. Az öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál és a nőknél egységesen 65 év, ezt 2029-ig fokozatosan 67 évre emelik. Maximum, illetve minimum nyugdíj nincs.

A szlovák nyugdíjrendszer két pilléren alapszik: állami nyugdíjbiztosítás, illetve magán nyugdíjbiztosítás. A magán nyugdíjbiztosításban való részvétel - a Robert Fico vezette balközép kormány módosítása után - már nem kötelező. A 40 éven felüliek teljes mértékben visszatérhettek az állami biztosításba. A magán nyugdíjbiztosítást azonban továbbra is mintegy másfél millió ember őrizte meg. Szlovákiában a nyugdíjkorhatár 62 év, de a jövőben várhatóan 65 évre emelkedik, bár erről még nem született döntés.

Ukrajnában tíz éve van napirenden a Szovjetuniótól örökölt nyugdíjrendszer reformja, de eddig egyetlen politikai erő sem mert hozzányúlni a szolidaritás elvére épülő, de roskadozó nyugdíjrendszer alapjaihoz, miközben az ukrán a térség egyik legintenzívebben öregedő társadalma. Ennek ellenére a nők 20 év munkaviszony után, 55 éves koruktól, a férfiak 25 ledolgozott évvel, 60 évesen mehetnek nyugdíjba. Az országban jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut.

A nyugellátásban részesülők közül csaknem 2,5 millióan vállalnak munkát, mivel az öregségi nyugdíj átlagösszege mindössze 943 hrivnya (azaz kb. 23 ezer Ft), a szociális nyugdíjé ennek mindössze két-harmada. Egyes esetekben azonban az állam sokkal bőkezűbb: a vezető beosztású állami tisztségviselők nyugdíja sok esetben meghaladja az átlag tizenötszörösét.

Az ukrán parlament hiába fogadta el a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt, ezekbe - a bizalom hiánya miatt - rendkívül kevesen léptek be.